Az év utolsó napjaiban jelent meg a hír, hogy várhatóan január 3-tól megváltoztatják az Egri út forgalmi rendjét. A beavatkozás a főút két külső sávját érinti, ahol hosszú évek után megállási és várakozási tilalmat vezetnek be. Igaz, még nem az út teljes hosszában, hiszen a korlátozás a Tárkányi út kereszteződésétől mindössze az Egri út 37. és Egri út 32. számú ingatlanokig terjed. Bárhogyan nézzük is, ez a teljes szakasz kb. egyharmadát jelenti, az átmenő forgalom nagyságából adódó probléma így aligha oldódik majd meg.
A zölddel jelölt szakaszra vonatkozik az új forgalmirend, a piros szakasz érintetlen marad.
Az alap elképzelés mindenképpen örömteli, az Egri úttal ugyanis sürgősen kezdeni kell valamit. De mi is a probléma?
Felnémet és Berva városrészeket, továbbá Eger teljes északi vonzáskörzetét egészen szerencsétlen módon egyetlen út kapcsolja a városhoz. Elődeink is érezhették, hogy ez veszélyes játék, ezért az egykori kedves, falusias utcát négy forgalmi sávra bővítették. A mutatványt sajnos csak olyan áron lehetett megvalósítani, hogy faltól-falig le kellett aszfaltozni hozzá mindent, és az autókat alig néhány centiméterre kellett elvezetni a házak ablakai előtt. Végül összejött a négy sáv, így papíron akár minden jól is alakulhatott volna, az élet azonban felülírta a terveket.
Sem a házak falai, sem a lakók nem örültek önfeledten az évről-évre növekvő forgalomnak, így egyfajta csináld magad védelmi eszközként, sokan parkolóként használták a külső forgalmi sávokat, hogy ezzel távolabb tolják házuktól a főúton közlekedőket. A parkolósáv létrejötte mögött az önvédelem mellett persze néhány esetben a lustaság és az ingyenes autóroncs tárolási lehetőség is megjelent, na meg, hogy egyes házak udvaráról balesetveszélyes közvetlenül a főútra kisorolni, de lényeg a lényeg, hogy az egriek többsége már nem is emlékszik olyan időkre, amikor az Egri út mind a négy sávján lehetett volna közlekedni.
Valahol persze érthető, ha a helyben lakók nem szeretnék, hogy a hálószobájuk mellett kb. 50 centiméterre húzzanak el a főúton közlekedő kamionok, de azt is be kell látni, hogy a városnak ettől még égető szüksége lenne a plusz két sávra. A kecske és káposzta tipikus esete áll fenn, amikor úgy kell kedvezni a szakaszon közlekedő sokezer embernek, hogy közben az Egri úti ingatlanokat sem tesszük tönkre.
A megoldás eléggé kézenfekvő: ha az Egri út nem lehet négy sávos, akkor új utakat kell építeni! Legalább egyet, ideális esetben kettőt. A nyomvonalon sem kell sokat gondolkozni, nyugati oldalon a Nagylaposi út szinte kiált érte, hogy végre kössék már össze a Liliom utcai körforgalommal, míg keletről az elkerülőút várja már türelmetlenül, hogy megépítsék. Ezekkel a beruházásokkal a jelenlegi egy helyett immáron három ponton kapcsolódna Egerhez Felnémet, érdemben csökkenne az Egri út forgalma és egy esetleges balesetnél sem alakulna ki fővárosi léptékű dugó pusztán attól, hogy le kell zárni néhány métert a helyszíneléshez.
Miután megépültek az új szakaszok, rendezhetővé válna az Egri út helyzete is. Valljuk be, jelenleg nem ez Eger legimpozánsabb része, bármit kezdenének is a területtel, az jót tenne a környéknek. Ha már 3 úton áramlana a forgalom Egerből az északi területek felé, felesleges lenne megtartani négy sávval az Egri utat, elég lenne ide két sáv is, két oldalt így megkezdődhetne a parkosítás, pázsittal, fasorral, ahogyan a nagykönyvben meg van írva, és ahogyan egyébként ezt az előző vezetés is elképzelte már.
Az irányok tehát adottak a probléma végleges és igényes megoldására, már mindössze csak arra az apró kérdésre kell megtalálni a választ, hogy ezekre a tervekre honnan szerez a város sokmilliárd forintot…
