Skip to main content
Szabadidő

600 fővel csökkent Eger lakossága 2020-ban

By 2021. május 27.

Tovább folytatódott Eger lakosszámának csökkenése – derül ki az Ingatlan.com legutóbbi statisztikájából.

A jelenség nem új keletű, 1990 környékén éltek legtöbben a városban, amikor még 60 ezernél is többen voltunk, most pedig már barátkoznunk kell a gondolattal, hogy néhány éven belül 4-essel fog kezdődni a lélekszámunk. Országos tendenciáról van egyébként szó, Budapesten 1980 környékén több mint 2 millió ember élt, ma már 1 millió 750 ezer főnél tartanak, de az elmúlt 30-40 év alatt Egerhez hasonlóan mintegy 10 ezer fővel csökkent például Debrecen, Szeged és Szolnok is. Magyarország teljes lakossága 1 millió fővel lett kevesebb 1980 óta.

A népességszám csökkenése tehát nem meglepő adat, ami ennél érdekesebb, az a csökkenés mértéke és miértje. Kezdjük a mértéknél. Az Ingatlan.com térképéről megnéztünk néhány várost, hogy egyetlen év alatt mennyivel lettek kevesebben. Egerhez viszonyítunk, mi 1,12%-kal fogytunk. Jobb a helyzet többek között Szegeden (-0,51%), Debrecenben (-0,6%) és Székesfehérváron (-0,62%) is. Egernél gyorsabb ütemben fogy viszont például Veszprém (-1,18%), Zalaegerszeg (-1,26%), Szolnok (-1,32%), és persze a keménymag Miskolc (-1,31%), Salgótarján (-1,93%).

Látjuk, hogy a helyzet lehetne jobb és rosszabb is, Eger most lassabb tempóban fogy – amire már 2017-ben is rájöttünk egyszer. Ami mindenképpen jó hír, hogy azóta nem gyorsult fel drámaian a folyamat, ami pedig mindenképpen rossz hír, hogy nem is szűnt meg ez a jelenség.

Áttérve a fogyás miértjére, először is tisztázni kell, hogy ilyenkor összesítve látjuk az elhunytakat és az elköltözőket. Mivel a várható átlagos élettartam a városok között hasonlóan alakul, ezzel sok teendőnk nincsen. Maradnak hát az elköltözők.

Az Ingatlan.com cikke szerint a tavalyi évben (is) általános jelenség volt, hogy városokból környező településekre költöztek ki a lakosok. A portál ezt a vidéki, alacsonyabb ingatlanárakkal és a koronavírus-járvány miatt megváltozott igényekkel magyarázza elsősorban. Biztosan mindkettőben lehet igazság, de a többségre gondolva mi inkább az előbbiben tudunk hinni. És akkor vajon Eger fogyása mögött is ez a dezurbanizációs folyamat állhat? Úgy tűnik, részben igen.

Megnéztük az Eger környéki településeket, és valóban mérhető volt kisebb lakosszám-növekedés az elmúlt egy évben. Volt, aki csak jelképesen, néhány fővel gyarapodott, de ott van például Ostoros, ahol már 108 fővel élnek többen, mint 2019-ben. Ez egy alig 2 500 lelkes község esetében nem elhanyagolható növekedés. De többen lettek emellett Felsőtárkányban, Noszvajon, Bogácson, Szomolyán, Novajon, Andornaktályán, Demjénben és Egerszalókon is. Az Egerből hiányzó 600 fő sehogy nem jön össze, de közel a felét megtaláljuk a vonzáskörzetben, ami mindenképp biztató.

Tragédia még nincs, de Eger népességcsökkenését feltétlenül kezelni kell a jövőben. A realitások talaján maradva, nekünk talán azokra kell nagyobb figyelmet fordítanunk, akik megélhetési okból hagyják el Egert, de még Magyarországon belül maradnak. Ez a mindenkori városvezetés feladata, ráadásul nem is a könnyű fajtából. Komoly kétségeink vannak, hogy a jelenlegi vezetés mennyire alkalmas ilyen feladatra, de ki tudja, két háború között simán lehet, hogy Eger problémáival is foglalkoznak, még ha ennek sok jelét nem is annyira mutatták eddig.

© Egrinapok.hu 2006