Skip to main content
Szabadidő

Megritkították a Csigacsobogós teret

By 2017. március 4.2 hozzászólás

Felemás érzéseket keltett bennünk, amikor láttuk, hogy kivágták az összes bokrot a Csiga-csobogó mögötti térről. Bizonytalanoknak írjuk, hogy ez az a kis park, ami a Kepes intézettel szemben van és bár lehetne nagyon hangulatos is, sajnálatos elhelyezkedése miatt mégsem az. Mögötte a Gárdonyi, meg Eger egyik legszebb temploma, a ciszterci, előtte pedig a nemrég felújított Kepes épülete. Mindezt megkoronázandó középen egy kis csobogó található, ami ki szerint rózsát, ki szerint pedig csigát formál, és noha a valóság a csiga, ez lényegtelen, mert csak a hangulat számít, ami ígyis-úgyis megvan. Illetve meg lenne, mert a valóságban az idilli kis park vészesen közel van Eger egyik legszegényebb városrészéhez, így a padok legalább egyikén általában hajléktalanok / kevésbé szimpatikus arcok alszanak, akik igény szerint testi funkcióikat is simán elvégzik a háttérben. Nos, ez az, ami miatt örülünk a ritkításnak.

Olyan kort élünk, amikor fákat / bokrokat kell kivágni azért, hogy adott embertársaink ne oda ürítsék a tetszőleges testnyílásukon át távozó, tetszőleges tartalmat. Ez van, és noha messze nem helyi jelenség ez, sőt, addig örüljünk, amíg nálunk még csak növényekre végzik a folyamatot, de sajnos erre adnia kell egyfajta választ a városnak. Ami meg is történt, a ritkításnak hála várhatóan kevesebbszer látunk majd ilyen jelenséget a sétálóutca végén.

Ugyanakkor, és ez a másik érzésünk, komoly félelmünk támadt a folytatással kapcsolatban. A park nem fest így rosszabbul, sőt, azt is megkockáztatjuk, hogy a kőfal még egyfajta romantikát is kölcsönöz a látványnak, viszont félő, hogy bokrok nélkül, belátható időn belül tagek tarkítják majd a köveket. Ne legyen igazunk és ég óvjon a frusztrált kollégista fiatalok festékszórójától, de mi van, ha mégis? Azzal még rosszabbul járunk mint az ürítő barátainkkal, ők legalább elmennek onnan, a termék meg felszárad. Bátor húzás volt ez a várostól és hiába látjuk, hogy valamit lépni kellett, mi ennyire biztos nem lettünk volna eltökéltek. Hát. Kíváncsian várjuk a folytatást, ideális esetben nyertünk egy hangulatos teret, ami Eger egyik apró ékessége lehet. Legyen úgy.

k

 

Szólj hozzá! 2 hozzászólás