Valami ilyen, olcsóbb és önfenntartóbb zöldfalat képzeltünk el az Érsekkert északi-, jelenleg igen lestrapált falára, eltakarva így a kezdetleges graffitiket, illetve a málló vakolatot. A terület már jó pár éve ilyen állapotban van, ez pedig amennyire elhagyatott, pont annyira méltatlan is az Érsekkert egyébként tetszetős megjelenéséhez – felújítása, vagy eltakarása így nem élet-halál kérdés ugyan, de jócskán időszerű lenne már. A növényekkel való befedést egyébként két szakaszon, összesen mintegy 115 méter hosszan kellene elvégezni. A zöldfal, karöltve a közelmúltban felújított Siketek tanintézetével és a napjainkban elkészült, nem mellesleg igen jóra sikerült legális graffitivel (képért katt az aláhúzott szavakra!) nem csak megszüntetné a park ezen szégyenfoltját, de kimondott látnivalót is szülhetne belőle. Mindezt pár ezer forintból, ami mindenfajta falfelújítás nélkül, pusztán növénytelepítésre költődne. Ha adunk neki pár évet, évtizedet, egyébként magától is elkészül az élő fal – a borostyán már több helyen nekilátott ugyanis a munkának, meggyorsítva viszont a folyamatot, besegíthetnénk neki a város részéről kicsit.

Az átadással párhuzamban városszerte is kihelyztek 4 új kutya WC-t, melyek száma összesen így 17-re nőtt a megyeszékhelyen. Lévén viszont, hogy ezek használatára az ebek gazdáit kellene megtanítani, jelentős javulást nem várhatunk Eger tisztaságában. Amelyik kutyatulajdonos eddig sem érezte elég urbánusnak magát az alapvető mozdulatsor elvégzéshez, az ezután sem fogja – vegyük körbe akárhány kutya WC-vel is.

]]> http://www.egrinapok.hu/2012/05/10/kutyafuttatot-avattak-a-felsovarosban/feed/ 0 http://www.egrinapok.hu/2012/05/09/ipari-park-epul-felnemeten/ http://www.egrinapok.hu/2012/05/09/ipari-park-epul-felnemeten/#comments Wed, 09 May 2012 05:37:53 +0000 Sasi http://www.egrinapok.hu/?p=7453

Az Új Széchenyi Terv keretében, mintegy 446 millió forint projektösszegű- és 223 millió forint pályázati támogatással új ipari park létesül a Tárkányi út mellett, Felnémeten. A megvalósuló fejlesztés a remények szerint már idén ősszel fogadhatja az első betelepülőit, szerencsés esetben javítva így a foglalkoztatottak számát Egerben. A hivatalos sajtóközlemény ide kattintva olvasható el.

Barnamezős terület revitalizációjával hasznosítják az egykori üzemi területet a felnémeti kőőrlőnél. A bontások után egy feltáró út mentén közel 20 vállalkozás betelepítésre alkalmas terület kialakítására van lehetőség. Egy szolgáltatóház létrehozásával a cégek irodái, tárgyaló és egyéb helyiségei kapnak helyet.

A hazai turizmus erősen a fürdőkultúra felé fordult az utóbbi években, így kerülhettek be az ország leglátogatottabb települései közé például olyan kisváros, mint a 3000 lakosú Bük. A turisztikailag frekventált pontok listázása egyébként igen változatos dolog, az eredmény merőben másképp alakul, ha az eltöltött vendégéjszakák számát-, a turizmusból származó bevételeket, vagy akár a beutazó, de ott nem sokat időző személyek létszámát vetjük össze. Míg a vendégéjszakáinkkal éppen, hogy ráfértünk az első 10 listájára, összességében Eger népszerűsége mindmáig dobogósnak számít Budapest és a Balaton után az országban. Kedvelt kiléte ellenére megyeszékhelyünknek viszont nem célja olyan méretű vízi attrakciók felmutatása, mint például a szegedi Aquapolis, lévén, hogy fő vonzerőnk továbbra sem ebben rejlene. Arról nem is beszélve persze, hogy a településünk közvetlen közelében  több helyen is magasabb szintű vizes szolgáltatással találkozhat a látogató, gondoljunk csak az Európában is egyedülálló egerszalóki wellnessfürdőre, vagy ha nem akarjuk elhagyni a városhatárt, akkor a maga kategóriájában akár a Török fürdőnket is ide vehetjük. Igen ám, a gond viszont abból adódik, hogy a fürdővendég igényei jócskán megugrottak a példáinkban említett méretű és színvonalú helyek látogatása után, így egy olyan szolgáltatástól is többet várnak, mint a mi lakóteleppel szegélyezett városi strandunk. Ezen igényeknek pedig egy ilyen szinten a turizmusából élő településnek nem csak illik, de muszáj is megfelelnie. Alább pontokba szedtük, hogy a nyári hajrá után, több mint 700 millió forintból, milyen fejlesztések indulnak el ennek érdekében a Termálfürdőnkben.

1) Új, fedett, gyógyvizes medence

Ahogy Sós István alpolgármester fogalmazott, a város fejlesztéseivel többek között azt a kedvezőtlen képet szeretnék mérsékelni Egerben, amiben a nyári zsongást követően télre – turisták szempontjából, gyakorlatilag üresen pangnak az utcák. Az új fedett medencével ezt a szezonfüggőséget lehet némiképp visszaszorítani, ha télre nem is-, kora tavaszra és késő őszre mindenképp kedveltebb lehet vele a strandunk.

2) Gyermek és babamedence

Jelenleg mindössze az időszakosan üzemelő Vízivár medencéje szolgál a gyermekek szórakoztatására, a legkisebbeknek abból is csak a medence 30 cm-es mélységre megemelt része jut . Nyilván nem a legjobb és nem is a legbiztonságosabb megoldás babákkal kikapcsolódni olyan térben, aminek a másik felét jóval idősebb, csúszdázó és vízi játékokat használó fiatalok élvezik.

3) Az 1-es számú medence átfogó felújítása

A strand legnagyobb medencéje emberemlékezet óta nem bír egy kimondottan vonzó megjelenéssel, na persze ez a szerepéből is adódik. A saját forrása  által táplált “nagymedence” 2,2 m mély aljáról Európában egyedülálló módon, természetes kavicsréteg alól tör fel a radon tartalmú gyógyvíz. Az átfogó felújítás mellett szigetelik és ketté is osztják az 1936-ban épült fürdőteret.

4) Csúszdapark kiépítése csobbanómedencével

A strand talán legnagyobb hiányossága kerül orvoslásra a fejlesztéssel, jelenleg ugyanis mindössze egyetlen-, az is csak kisgyerekeknek szánt csúszda található a fürdőben. Nem volt ez mindig így, az élménymedence megépítése óta az idézőjelben idősebb generációk viszont kénytelenek csobbanás nélkül strandolni Egerben, lassan ezt is egyedülálló módon Európában…

5) Hadnagy úti bejárat megnyitása

Parkolás szempontjából praktikus, városkép szempontjából pedig időszerű a Hadnagy úti bejárat felújítása, illetve megnyitása. A beléptetőkapuk felszerelése után remélhetőleg jövő nyáron így már három oldalról is megközelíthetjük a városunk fürdőjét.

Épületbemutató Nyílt Nap a Líceumban május 9-én, 16:00 órától.

Találkozó a Líceum földszinti aulájában.

Főbejárat (Forrás: Fotoszanto.com)

Központi Könyvtár (Forrás: Fotoszanto.com)

200 új számítógép és 3D-s előadó (Forrás: Fotoszanto.com)

Lépcsőforduló (Forrás: Fotoszanto.com)

Némi szépséghiba, hogy a Fadrusz utcánál felállított tartóoszlop immáron kitakarja a főútvonalat-, illetve a megállási tilalmat jelző táblákat, valamint a Külsősor utca esete sem a legszerencsésebb, ahol az úttest szintjére süllyesztett átkelő másik oldalát egy csatornafedél miatt sikerült lépcsőnyi magasságra feltornázni.  Ez utóbbi probléma egyébként a csatlakozó járda átépítésével remélhetőleg belátható időn belül orvoslásra kerül majd.

A hétvégi rendezvény után sorra jelennek meg a hazai felvonulások becsült résztvevőszámai, melyek mélyenszántó szakelemzéshez aligha jelenthetnek megbízható forrásokat, néminemű viszonyításhoz viszont mindenképp elegendők. Ezen becslésekből derül ki például az is, hogy megyeszékhelyünkön összességében többen pattantak bringára, mint Miskolcon – majdnem egészen annyian, mint Szegeden. A szöveg alatt látható táblázatunkban összegeztük az ismert adatokat, jobboldalt feltüntetve a városunknak oly’ hízelgő résztvevői arányt, a lakosság számához viszonyítva. A csongrádi megyeszékhelyen egyébként rekordnak számít az 1700-1800 főre saccolt tömeg, és a mi 1200-1300 fős csoportunkkal így lehet ez Eger esetében is. A tapasztalt szépszámú jelenlétre legnagyobb ösztönző hatást valószínűleg a vasárnapi ráérés-, illetve az az áldásos időjárás jelentett, ami Egert kihagyva, számos hazai település felvonulásába vitt némi kényelmetlen izgalmat.

A táblázatban felhasznált adatokat különböző hírportálokról és fórumokról gyűjtöttük, azon városokról, amelyekről találtunk ilyenfajta információt – így hát a csekély számú név alant.

Város neve	Felvonulók becsült száma	Felvonulók aránya a lakosszámhoz viszonyítva
Budapest	20 000	1,18%
Debrecen	4 000	1,92%
Szeged	1 800	1,06%
Miskolc	800	0,48%
Eger	1 200	2,14%

Érdekes cikk került minap a kezünkbe, melynek segítségével bepillantást nyerhetünk az egyetemisták ízlésébe, hazai városok megítélése terén. Igyekeztünk kiszemezni-, és tömör módon tálalni az Egert érintő részeket, írásunkhoz Balogh András – Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein (Tér és Társadalom 23. évf., 3. szám, 2009) című írásához nyúltunk.

Adott egy 2007-es felmérés, melyben 100-100 első-, illetve másodéves egyetemi, földrajzszakos hallgató vett részt, az ország öt különböző felsőoktatási intézményéről (ELTE, Szeged, Pécs, Szombathely, Nyíregyháza). A diákok, hazánkat érintő földrajzi ismeretei a kutatás időpontjában még csak iskolán kívül megszerzett forrásokból állt össze. A fiataloknak öt kérdésből álló tesztsorokat adtak, melyeken 60 hazai települést kellett szubjektívan értékelniük.

Az első és második kérdésben indoklás nélkül, pusztán szimpátia alapján kellett 1-6-ig osztályozni az olvasott településeket, 1-legkevésbé szimpatikus, 6-nagyon szimpatikus – jelentés szerint. Talán sejthető módon a kitöltők lakhelyei, valamint a turisztikailag frekventáltabb városok szerepeltek a lista elején, az eredmény a bekezdés alatti táblázatban látható. Statisztikai adatokból persze leszűrhető, hogy a lista valóban csak szimpátiát tükröz, a diákok jövőbeli terveivel – munka, lakhely, stb. – nincs összefüggés. Budapest így egyébként mindössze a 23. legszimpatikusabb városnak számít az egyetemisták körében.

	Település neve	Település pontátlaga (6-os listán)
	Település neve	Település pontátlaga (6-os listán)
1.	Sopron	5,07
2.	Pécs	5,06
3.	Eger	4,99
4.	Tokaj	4,89
5.	Szeged	4,86
6.	Siófok	4,85
7.	Debrecen	4,77
8.	Keszthely	4,59
9.	Esztergom	4,58
10.	Győr	4,57

A harmadik és negyedik kérdésben a 10 legnagyobb, valamint a 10 legkisebb lakosú települést kellett megnevezni a listáról. Hangsúlyozandó a bevezetésben már említett részlet, miszerint az egyetemisták a teszt kitöltésekor még nem tanultak Magyarország földrajzáról, ismereteiket külső forrásokból szerezték. A legnagyobb települések felismerésével többnyire nem volt gond, bár érdekes, hogy Debrecent csak a válaszadók 93%-a, Miskolcot 73%-a, Szegedet pedig 82%-a sorolta a legnépesebbek közé. A városok megítélésében túlnyomó részt az adott település neve volt meghatározó, vagyis, hogy mi jut először róla eszébe a tesztalanynak. Az ismertebb helységeket rendre nagyobb-, az ismeretleneket pedig kisebb lakosszámúnak vélték a valóságtól. Így volt ez megyeszékhelyünkkel is, a megkérdezettek 22%-a sorolt minket a 10 legnagyobb hazai város közé. 4% fordítva gondolkozott és a legkisebb 10 közé helyezett el minket, nos a maradék 74%-nak volt igaza, Eger a 19. legnagyobb városnak számít ma Magyarországon. Csak érdekességképp egyébként Paks, Makó és Hajdúszoboszló 1-1% szerint-, Siófok pedig rögtön a megkérdezettek 3%-a szerint tartozik a 10 legnépesebb település közé.

Az utolsó feladatban 5 tetszőlegesen választott települést kellett pár mondatban jellemezniük a diákoknak. Itt is elsősorban a népesebb, illetve a turisztikailag ismertebb városok kerültek előtérbe, Budapest 201 darab említése után így sorban Szeged, Eger, Pécs és Tokaj volt az öt leggyakrabban választott név. Első helyen a legkarakteresebb városjegyek kerültek megemlítésre a kis fogalmazásokban, Eger turizmusán és borán túl így jöhetett szóba például Ózdnál a “lerobbant ipar, cigányság és munkanélküliség”, Martfűnél a “Tisza cipő”, Szegednél pedig a “dóm és szép lányok”.

Bízván a hétvége tavaszias időjárásában, örömtelien konstatáljuk, hogy már csak pár nap választ el minket az áprilisi Critical Mass kerékpáros felvonulástól. Az esemény idén az 1. Egri Városi Biciklis Nap programjaként zajlik le, érdeklődőknek érdemes ez utóbbival kapcsolatban az Egriprogramok.hu-ra-, vagy az esemény Facebook oldalára látogatniuk, akár a kiemelt szavakra bökve is. A Critical Mass kerékpáros felvonulás egri csoportja április 22-én, délután 5 órakor indul a körül-belül 6 és fél kilométer hosszú városi túrájára, melynek érdekessége, hogy idén a sétálóbelvárost is érinti. Részletes útvonal alant olvasható, innentől pedig egyetlen feladat maradt minden egri kerékpárosnak: az esőűző táncok eljárása után szabaddá tenni a vasárnap délutánt és csatlakozni a valószínűleg idén is ezer fő fölötti létszámmal tekerő békés felvonuláshoz!

Útvonalterv

Érsekkert – Hadnagy u. – Maklári u. - Kossuth Lajos u. – Széchenyi István u. – Érsek u. – Zalár u. – Széchenyi István u. – Ráckapu tér – Viadukt – Kisasszony u. – Vörösmarty M. u. - Deák F. u. – Hadnagy u. – Érsekkert

A Stadion – Deák Ferenc – Klapka György utcák közti területen járunk. Már alapvetően is jópofa elképzelés volt annak idején egy városi stadion mellé, a nálunk látható jelképes méretű parkolót építeni, de ám legyen, eseményre érkezzen a nép gyalog, vagy busszal, ámen. A gond ott kezdődik, hogy hétköznap is zsúfolásig megtelik a helyszín, és már nem csak a zsákutcában állnak egymás hegyén-hátán az autók, de a járdán is, nemegyszer párosával – hagyva így éppen annyi helyet, hogy oldalazva el lehessen férni a gyalogosoknak. Babakocsisoknak és mozgássérülteknek pedig irány az úttest, nehezítsék csak tovább az egyébként is vértizzadó autósok be- és kiállását.

A jobbik eset - még el lehet férni a járdán

Ocsmány-ocsmány a Stadion szomszédsága, de legalább kevesen látják, nem úgy, mint a Klapka György utca felső szakaszát. A Színház mellett újabban az út mindkét oldalán megtelik a járda parkoló autókkal, emelve így az egyik legszebb utcánknak számító szakasz szépségét. Régen még csak a felsőkategóriás, fekete monstrumokat kellett kerülgetni a helyszínen, újabban már boldog-boldogtalan erősebbnek érzi magát a gyalogosoktól, így hát szemrebbenés nélkül kitúrja őket a nekik szánt felületről.

Harmadik kritikus pont a Deák Ferenc utca melletti kerékpárút. Annak ellenére, hogy a fél kilométeren megépült szakasz kerékpáros tekintetben gyakorlatilag nem vezet sehonnan – sehová, szép számban használják a drótszamarasak, már ha tudják, ugye. A Stadion utcai kereszteződéstől egészen a Színházig ugyanis bevett gyakorlat az autó orrát rátolni a kerékpárút felére, vagy -egészére. Teszik ezt azok, akiknek nem jutott hely a parkolóban és kénytelenek hosszabb-rövidebb ideig a kapubejárókban várakozni.

A szomorú egyébként az a dologban, hogy a helyzet aligha válik jobbá a közeljövőben. A buszok átszervezése miatt érezhetően kevesebben tömegközlekednek már Egerben, a hamarosan épülő parkolóház pedig a belváros másik – egyébként hasonlóan kaotikus – felére épül majd. Pár éve szó volt a Klapka György utcán, az egykori Fagylaltkert helyén is közösségi mélygarázs építéséről, ez az elképzelés azonban meghiúsult. A blog részéről nem okoljuk sem a várost, sem az autósokat a kialakult helyzetért, de együttes megoldással talán orvosolható lenne a probléma. Amíg a városvezetés törné a fejét egy környékbeli, nagy kapacitású parkoló kialakításán, addig az autósok beletörődve a helyzetbe, vállalnának 5-6 perc plusz sétát és pár utcával arrébb állítanák le a motort. Mindezt egy idilli világban.

Városaink, falvaink hirdetőtábláin egyre szaporodnak, szinte egymást is elfedik az ilyen-olyan plakátok. Egy másfajta falragasz viszont már évek óta hiányzik… Jó pár éve ilyen tájt – április elején – mindig megjelent, mint az emberi szellem tavaszi hírnöke: a költészet napját beharangozó plakát. Április 11-e, mely József Attila születésének napja is, úgy hozzátartozott tavaszainkhoz, mint a februárban szedett hóvirág (amíg nem volt védett), a március tizenötödikei kokárda és a május első vasárnapján tartott anyák napja. Most nyoma sincs költészetnapi plakátoknak!

Hihetjük-e, hogy elkényeztetett, enervált ifjoncok és pirulós,romantikus lánykák „életkori sajátossága” csupán a költészet, amit egykettőre kinőnek, és egészséges felnőttként elfelejtenek? Gondolhatjuk-e, hogy padlásszobákban vagy külvárosi bérkaszárnyákban tengődő, élhetetlen, tüdőbeteg entellektüelek lila passziója a verselés? Feledhetjük-e, hogy hazánkban a vers mindig több volt, mint szimpla önkifejezés vagy önsajnáló nyafogás?

Az első világháborús, harctereken íródott naplókban nemcsak fronthírekre meg érzelgős katonadalok sietve körmölt szövegeire bukkanhatunk, de versekre is. S ezek zömükben nem a szerelemről vagy az otthon hagyott kedvesről szólnak, hanem a kiszolgáltatottságról messze idegenben. A lövészárkok harcedzett, marcona férfiúi is vágytak egy tiszta hangra, őszinte szóra, lelki békére. Ezt ott és akkor csakis egy-egy vers tudta megadni nekik.

Politikai sorsfordulóinkon gyakorta előkerültek Petőfi, Arany, Illyés Gyula, Vörösmarty, Nagy László, Radnóti, Faludy György, József Attila és sokan mások (imponálóan hosszú jeles költőink névsora!) gondolatébresztő, helyzetelemző vagy éppenséggel hitet adó, lelkesítő, őszinte verssorai. Napjainkban viszont kérdés lehet az, van-e valami haszna a költészetnek, szükség van-e egyáltalán a költészet napjára! No, persze nem ilyen szókimondóan, nyersen megfogalmazva, hanem sokatmondó hallgatással. Agyonhallgatással!

A költészet napja – s ez igaz is – nem ösztönöz akciós bevásárlásokra, még nagyobb fogyasztásra, csupán a versek szeretetére, versolvasásra. Rejtetten, de szórakoztató formában egyéni, illetve nemzeti önismeretre. A honi utcákat járva nekem nagyon hiányzik az a bizonyos, józsefattilás plakát. Talán nemcsak nekem.

Ilosvai Ferenc

Téli álmából felébredve, április 3-tól újra működik a mintegy félmillió forintból megszépült érsekkerti szökőkút. A köztéri alkotás a márványra rakódott vízkőréteg- és egyéb szennyeződések eltávolításán túl új alkatrészeket- és víztaszító festést is kapott. A 2000-ben átadott szökőkúton ez volt az első átfogó felújítás, mely nyáron a medence díszvilágításának cseréjével folytatódhat. A hosszabb élettartam érdekében a Városgondozás ezentúl nagyobb összeget fordít az átfolyó víz lágyítására.

Az egri fesztiválok zömében a népi irányt éltették, alapvetően nem elítélendő módon – némi köze azért van városunknak a magyarsághoz. Az más kérdés persze, hogy a fiatalok többsége aligha esett extázisba a népi énekektől és -táncoktól, annál szívesebben vették az irányt ellenben Budapest, vagy külföld felé a szórakozásukért. Az ECS nem csak óriási hiányt pótol ilyen téren, de azokat is felkarolja, akik esetleg nem tudják finanszírozni a nagyfesztiválok árait. Július 12-14-ig gyakorlatilag megkapjuk a Sziget Fesztivál, MR2 „magyar zenei nagyszínpadát”, legalábbis fellépők terén. Bár még messze van a nyár közepe, érdemes átfutni a várható fellépők listáját. Az ECS messze továbbmegy a kis vidéki tuc-tuc hangulattól, jegykombinációival, Ipari Parkba tervezett – nagy közönségnek szóló helyszínével, már több mint fél éve megkezdett promóciójával, a hazai események nagyjai közé tartozhat a kategóriájában, hatalmas lehetőséget jelentve ezzel Egernek.

Diákok 3500Ft-ért, felnőttek 3900Ft-ért mehetnek majd be egy napra, a háromnapos bérletért az előbbi csoportnak 9500Ft-ot, utóbbinak pedig 10 500Ft-ot kell majd fizetnie. Érdemes lesz azonban elővételben vásárolni, bérleteknél ez ugyanis 2000Ft, napijegyeknél pedig 400Ft kedvezményt jelent.

A közép- és időskorúakat már meghódítottuk, a város jelen irányából pedig az vehető ki, hogy a fiatalokkal is szeretnénk megszerettetni magunkat. Nincs könnyű dolgunk, jó lenne hozzá egy fővárosi rang, vagy legalább egy Balaton, de tény, hogy eddig biztató irányba haladunk.

Írásunkhoz az Egri Kulturális Hírek Blog-hoz nyúltunk, ahol még több képet találhatsz az olvasottakról.

A városmárkák az adott települést hivatottak képviselni, egyrészt a lakosság-, másrészt pedig a nem helyi emberek előtt. Első csoportnál a helyi öntudat erősítése a cél (melyre a blogunk Ruhaboltja is épül), utóbbinál pedig a település “eladásán” van a hangsúly. Egyszerűbb, és nem mellékesen esztétikusabb logóval és szlogennel hivatkozni egy városra, mintsem címerrel és hosszas leírással az ottani lehetőségekről, valamint szolgáltatásokról. Városunk új „márkája” a modernséget és értékeket helyezi előtérbe, egészen paradox-, ám annál sikeresebb módon. Megyeszékhelyünk törekvéseiből kiderül, hogy egy nagy múltú, ám modern kisváros szerepét szeretnénk betölteni úgy az európai-, mint az egész világ turisztikai piacán. Eger új szlogenje, feledve a „Sokcsillagos élményt” immáron a „Te történeted” lett. Jelezvén, hogy mennyire a hozzánk érkezőkért élünk, a „Te” szócska az alszogenekben is megjelenik, így a Te Nyaradnak, a Te Örökségednek, a Te Ízlésednek és a Te Városodnak is érezheted Egert. Mindezek olyan frappáns képekkel lettek illusztrálva, hogy már-már szeretnénk kisajátítani az otthonunkat és átírni „Én”-re a kezdőszavakat. Új logónk egy könnyen megjegyezhető és felvázolható bástya lett, ez önmagában, illetve a városunk nevével együtt is szerepelhet. Utóbbi esetben kerülhet az Eger szó elé, vagy annak közepére is, ekkor felvállalva, hogy a tréfarépát reggelizők egyből lecsapnak majd az „egér” szó asszociációjára. Új márkánk három fő színre épül, melyek közül a fehér a modernséget, az aranyokker a múlt értékeit, a kék pedig városunk vizeit szimbolizálja. Negyedikként kullog még a szőlővel összefonódó lila is a sor végén, ez viszont csak, mint plusz lehetőség, az alap arculatban ugyanis nem szerepel.

Magyarországon a városmárkák – bár szép számban vannak – sajnos többnyire megakadnak az elkészítésnél, van-van, de senki nem használja és senki nem is tud róluk. Nem csak akkor lennénk bajban, ha Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, vagy éppen Budapest logóját kéne felidéznünk magunkban, de valószínűleg még megyeszékhelyünk előző arculatáról sem tudnánk sokat mondani. Jelenlegi márkánkat már nem herdálnánk el a tervek szerint, különböző színekben olyan szervek munkaruháin is megjelenne, mint a Városgondozás, az Eger Termál, vagy éppen a Vár múzeum. Hogy mennyire lesz sikeres a bevezetés és elfogadás, az még a jövő kérdése, az alapok viszont már megvannak. Bizton állíthatjuk, hogy az ország egyik legpofásabb városmárkája a miénk, mely ügyes alkalmazással a célközönség tetszését is egyhamar elnyerheti.

Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.