Szabadidő

Gondolatkísérlet a Céhmesterek udvarával

By 2020. december 3.
closeA bejegyzés régen lett közzétéve, tartalma emiatt már érvényét veszthette.

A Patronus Bár költözéséről szóló bejegyzésünkben említettük, hogy hamarosan külön is írunk majd a Céhmesterek udvaráról. Most jött el a nagy pillanat.

Kezdjük rögtön ott, hogy ez az egyik kedvenc helyünk a belvárosban. A Céhmesterek udvara nagyon karakteres, egyedi hangulattal bír, és gazdaságilag is valami hihetetlen potenciállal rendelkezik, éppen ezért nagy szívfájdalmunk, hogy jelenleg méltatlanul kimarad a város vérkeringéséből.

A Dobó István és Kossuth Lajos utcák közötti területen eredetileg kisebb lakóházak, melléképületek, hátsókertek álltak. A mai Fellner, Kracker, Erzsébet és Lenkey udvarokhoz hasonlóan ez a rész is egyfajta tömbbelsőnek számított, aminek, az előbbi példákhoz hasonlóan, szintén a megnyitását tervezték. Ezért a városfejlesztési irányért egyébként ma is hálásak lehetünk, nagyon sokat tettek hozzá a belváros karakteréhez. A felsorolt udvarokkal ellentétben, a Céhmesterek udvarát (akkori nevén még Céhmesterek utcáját) viszont nem pihenő-, hanem gazdasági funkcióra szerették volna átalakítani.

“A céhmestereknek azért adnak helyet, hogy tevékenységükkel járuljanak hoza szolgáltatás javításához. Annál is inkább, mert a tanács az elmúlt tíz évben helyszűke miatt nem tudott a kisiparosoknak műhelyt biztosítani. Aki mégis nyitott, az saját erőből építtette, vagy vásárolta, esetleg garázsból, más helyiségből alakította át. És azért éppen itt kapnak helyet, mert ez a városrész idegenforgalmi szempontból is erősen frekventált.”

Népújság (1983. szeptember 4.)

Fotó: „Céhmesterek utcája” (tervező: Thoma Emőke, munkatársak: Mácsai Judit és Fehér László) – Népújság 1988. július 2.

Bár a pályázati felhívást már 1982-ben kiírták az újonnan létrejövő üzletek és műhelyek hasznosítására, az udvar végül csak 1989-ben készült el. Minden helyiség gyorsan gazdára talált, az öröm viszont nem tartott sokáig, az új városrész nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. 1991-ben a Heves Megyei Hírlap már így írt a Céhmesterek udvaráról:

Annyira eldugott helyen van, hogy sokan még a helybeliek közül sem fedezték fel maguknak.”

A helyzet érdemben azóta sem változott. Ma alig néhány üzlet működik csak az értékes udvarban, a helyiségek meghatározó részéből pedig magánszálláshely lett. Persze a semminél ez a funkció is több, de azért érezzük talán, hogy a várkaputól 60 méterre ennél optimálisabb megoldást is találhatnánk egy ilyen jó adottságú udvar hasznosítására.

De mi a gond?

A Heves Megyei Hírlap-nak abszolút igaza volt 1991-ben, az udvar valóban eldugottnak számít. A forgalmas Dobó és Kossuth utcákról csak kapualjak látszódnak, a turisták meghatározó része úgy sétál el ezek mellett, hogy nem is tud a benti rész létezéséről.

Ugyancsak nehezítő tényező, hogy autóval nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet megközelíteni a területet. Engedéllyel be lehet ugyan hajtani, és ezek az autók meg is állhatnak odabent, de ezzel egyrészt rontják az udvar hangulatát, másrészt meg még így is csak jelképes számú, kb. 8 darab autó fér el összesen.

Sajátos adottságnak számítanak az üzletek kis méretei is. Beépített tetőtérrel az alapterület még csak-csak összejön kb. 80 négyzetméterre, de ebből a földszint maximum 40 lehet, és az már a jó eset.

És akkor mi a lehetőség?

Látjuk, hogy az udvar adottságai nem igazán kedveznek annak, hogy itt nyíljon a harmadik egri KFC, vagy Lidl. Azt is látjuk, hogy ha hátradőlünk, és az égvilágon semmit nem kezdünk önkormányzati szinten az udvarral, akkor sincsen komoly probléma. Ez esetben 5-10 éven belül várhatóan üzletek nélkül marad a terület, helyette megtelik szálláshelyekkel. Ha viszont ennél többet szeretnénk kihozni a lehetőségekből, akkor a varázsszó – mint oly’ sok más esetben – itt is a vendéglátás lehet.

A Céhmesterek udvarának gyakorlatilag minden adottsága megvan ahhoz, hogy Eger gasztronómiai- és szórakozónegyede lehessen. Belvárosi elhelyezkedés? Pipa. Körbezárható, a kapuiban jól ellenőrizhető? Pipa. Szomszédoktól jól elkülönült? Pipa.

Mirkóczki Ádám a polgármesteri programjában a Klapka György utcát tervezte gasztronómiai negyeddé alakítani. Önmagában ezzel sincsen kivetnivaló, sőt. A realitások talaján maradva viszont óriási munka lenne gasztronómiai negyedet létesíteni a megjelölt területen. Az említett utca jelenleg köszöni, megvan, az ott található impozáns ingatlanok, az egykori tüdőszűrő kivételével jól hasznosítottak. Az utca közepesen forgalmas, de parkolásra erősen hasznosított, ha ezeket a helyeket megszüntetjük, abba belebukik a belváros közlekedése. Ha viszont megmaradnak a helyek, akkor az esti szórakozókat engedjük rá a parkoló autókra, ami talán szintén nem a legideálisabb megoldás. Még egyszer leszögeznénk, az ötlet semmiképpen sem elvetendő, de talán a város lehetőségeinek határát súrolja. A Céhmesterek udvara ezzel szemben nagyságrendekkel könnyebben átalakítható ilyen célra. A budapesti Gozsdu-hoz hasonló területet tudunk elképzelni ide, igaz, első nekifutásra leginkább csak szezonális jelleggel, és ilyen térbe alkalmas vendéglátóhelyekkel.

Tavasztól-őszig gyros-os, pizzázó, kézműves hamburgerező, török gyorsetető és esetleg thai konyha működhetne bent, ezeket kiegészítve sörözőkkel, borozókkal, koktélbárokkal. Nyilván annyival, amennyi befér: ha összesen kb. 6 vendéglátóhely összejönne, már nyernénk. Maradhatnának szálláshelyek is, persze abból a fajtából, ahol a tulajdonos nem tajtékzik, ha hangot hall egy belvárosi utcán. Este az egész udvar egy hatalmas terasszá változhatna, mint a salzburgi Augustiner Bräustübl kertje. Csak nálunk kevesebb fával és hát annál azért kevesebb emberrel.

Ha jól hasznosítanánk, a Céhmesterek udvara Eger egyik ékessége lehetne. A neheze már megvan: 31 éve elkészült az udvar, az épületek ma is állnak, az egyedi hangulat adott. Ha az eredeti funkció nem vált be, szerencsés lenne újragondolni, hogy mit kezdhetünk egy ilyen ajándékkal!

A témával kapcsolatban kíváncsiak vagyunk a te véleményedre is. Örömmel vesszük, ha megosztod velünk gondolataidat a Cikk küldős oldalunkon, vagy a bejegyzés facebook-linkje alatt kommentben.

© Egrinapok.hu 2006