Szabadidő

Kérdéseket vet fel a török szobor megrongálása

By 2020. augusztus 15.
closeA bejegyzés régen lett közzétéve, tartalma emiatt már érvényét veszthette.

Az elmúlt napok “nagy egri bűnténye” kétségtelenül a Török-Magyar Testvériség terén álló Evliya Çelebi-t ábrázoló szobor ledöntése volt. A hírek FÉKEVESZETT ROMBOLÁSRÓL szóltak – nem túlzunk, tényleg jelent meg így cikk – a kommentelők pedig már-már halálbüntetést is kiszabtak volna a dúvad elkövetőre.

A helyzet egyrészről persze szomorú, mert kár a szoborért és ha egy mód van rá, tényleg szerencsés lenne, ha nem rongálnánk a közös kincseinket, de másrészről, olyan tekintetben azért örömteli is, mert szépen megmutatja, hogy Eger alapvetően egy békés város. Az, hogy egy ilyen mértékű rongálás képes volt ennyire hevesen felkavarni a nyugalmat, azt jelenti, hogy szerencsére nem vagyunk hozzászokva hasonló szituációkhoz. A történet közben egyébként rendeződni látszik, a rendőrség kézre kerítette a félelmet nem ismerő, már megjelenésével is tekintélyt parancsoló 16 éves gaztevőt, a város pedig ígéretet tett a szobor újbóli elkészítésére, ezúttal időtállóbb, bronz kivitelben. Még esetleg úgy lehetne boldogabb a történet, ha az új szobor költségeit a srác állná.

A rongálás azonban komoly kérdést vet fel, hiszen a képeket nézve nem eltervezett pusztításról volt szó, a posztamentum érintetlen maradt, egyéb kár nem keletkezett. A rendőrség szerint is baleset történt, és a szobrot készítő Rostás Beáta Piros művésznő is úgy nyilatkozott, hogy:

“Úgy tudom, nem szándékos volt a rongálás, egyszerűen nekitámaszkodtak, és nem bírta a tömör talapzatra rögzített körülbelül hatvan centiméter magas kerámiaszobor.”

Az ilyen eseteknél azért mindig elcsodálkozunk, hogy mit vártak az illetékesek, amikor kihelyezték a műalkotást. Mi is szeretnénk hinni, hogy mindenki normális, és közösen vigyázunk az értékeinkre, de Eger mégiscsak egy város, ahol 50-100 ezer ember kering naponta. Ez 50-100 ezer személyiséget jelent a sokdiplomás mérnöktől a frissen szabadult, és olvasni már majdnem megtanult harmincéves díszpolgár-jelöltig. A szándékos rongálások is a városok természetes velejárói, hiszen sokfélék vagyunk, ezeken meglepődni álnaiv dolog. Ugyanígy kivédeni sem lehet őket, mindig lesznek lázadó 8 évesek, akik “graffitiznek”, piti szerencsétlenek, akik lezúznak pár padot, vagy facsemetét, de ez az ő nyomoruk, a városnak az a dolga, hogy felkészüljön ezekre, és, ha megtörtént, minél gyorsabban megoldja a problémát, mert volt erre elkülönített pénz, mert volt biztonsági kamera, mert stb. Ez most is így történt egyébként, amiért le a kalappal. Volt kamera, a srác pár nap alatt meglett, elvileg készül az új szobor. Így működik egy egészséges város, ha rongálást tapasztal.

Amin nem tudunk napirendre térni, hogy véletlenül nem szabad ilyennek történnie. Nem lehet úgy rögzíteni egy törékeny és minden szempontból értékes szobrot közterületen, hogy azt egy 16 éves srác egyszerűen le tudja lökni. Ha már azt nem tudjuk kivédeni, hogy egy hülye bármikor odamehet, és szándékosan szétverheti, akkor legalább a magunk ellenségei ne legyünk és készüljünk fel előre annál több eshetőségre, minthogy majd mindenki biztosan csak odamegy és kellő távolságból készít egy fényképet a szoborról, ahogy az normális esetben működne.

Egyébként tényleg nem elégedetlenkedünk, mert azt látjuk, hogy példásan kezeli a város a helyzetet, inkább csak az aggodalom szól belőlünk, mert ki tudja, hogy ezután miről derül még ki, hogy a kelleténél könnyebben volt mozdítható.

© Egrinapok.hu 2006