Skip to main content
Kereskedelem

Eger fejlődése más nagyvárosokhoz viszonyítva

By 2018. január 10.

Rajongunk mindenféle városos statisztikáért, a blogon is szoktunk néha velük foglalkozni, egyfajta támpontként szolgálnak ezek, hogy reálisabban tudjuk elhelyezni Egert Magyarországon belül. Most is találtunk egy ilyet, egészen pontosan az Index Chart blogján, érdeklődők ide kattintva juthatnak hozzá az eredetihez, alább mi Eger tükrében mutatjuk meg belőle az adatokat. Mindig szoktuk hangsúlyozni, hogy a statisztikák közel sem adnak választ minden kérdésre, óvatosan kell bánni velük, de ha elfogadjuk a negatív tulajdonságaikat, onnantól kimondottan érdekes olvasmányok lesznek.

A Chart blog Budapest nélkül az 50 ezer fő fölötti nagyvárosokat vizsgálta, ilyenből 18 van Magyarországon. Csak érdekességképp, de hazánkban egyébként összesen 346 település visel városi címet, a községek és nagyközségek száma pedig 2800 körül alakul. Az 50 ezresek közül Eger a legkisebb, és feltehetőleg évtizedben mérhető időn belül mi is kikerülünk közülük. A hivatkozott blog a lakosszám alakulásával kezdi az összehasonlítást, nézzük így mi is ezt először. Eger -6,5% -os fogyást hozott össze a vizsgált időszakban (2000 és 2015 között), ami ebben a mezőnyben rossznak számít, mindössze 3 város van mögöttünk ennél is nagyobb fogyással. A sereghajtó Miskolc, ők -12% -kal fogytak, a mezőnyt messze lehagyva pedig Érd vezet a maga +19,2%-os növekedésével. Pár kivétellel a többség fogy, 5 település lélekszáma nőtt mindössze, és ezek közt már ott van Szeged is a +0,3%-os jelképesen pozitív arányával. A növekvők Szegeden és Érden kívül Sopron, Kecskemét és Nyíregyháza voltak. Eger népességszámának alakulásával tavaly júniusban részletesebben is foglalkoztunk, érdeklődőknek megérheti ide kattintani ezért az írásért.

Az odavándorlások arányát nézve már a mezőny azon csoportjába tartozunk, akik pozitív előjellel érkeztek, szám szerint +2,4% -kal. A pozitívak közül Székesfehérvár áll még mögöttünk, előttünk pedig Győr, Sopron (ő az első +27,6%-kal), Szombathely, Tatabánya és Zalaegerszeg, a többieknél mindenhol romlott ez az arány 2002 óta. A sereghajtó itt Kaposvár -15,2%-kal. Az előző bekezdésben linkelt korábbi cikkünkből kiderül, hogy az el- és a bevándorlásokkal tényleg jól állunk. Jelképes mértékben ugyan, de picivel többen költöznek be újonnan Egerbe, mint amennyien elhagyják a várost, népességszámunk csökkenésének oka tehát a természetes fogyás.

Tudva, hogy a természetes fogyás van ránk a legnagyobb veszéllyel, külön félelmetes megnézni a következő táblát, ami az öregedést mutatja. Itt a változás arányánál talán fontosabb a jelenlegi állapot, a legutolsó helyen állunk ugyanis, vagyis Egerben a legmagasabb a száz lakosra jutó 60 év felettiek száma. Konkretizálva 27,9 főről van szó, míg az ilyen téren legjobb helyzetű Nyíregyházánál ez a szám 23,1 fő. Látható, hogy minden város kegyetlenül öregszik, ami nem éppen egy pozitív jövőképet tár hazánk elé.

A Chart blog a jólét szimbólumaként kitér az internetbekötések és autók számára is, ezt mi kihagyjuk, értelemszerűen ott magasabbak ezek a számok, ahol nagyobb mértékű az újonnan beköltözők száma. Átugorjuk a közbiztonságot is, mert mind közül talán az a legtorzabb adat: egy alacsony szám ugyanúgy jelentheti azt is, hogy a béke szigetén élünk, mint azt, hogy a bűn városában, ahol a rendőrség már nem is foglalkozik adott szintű esetekkel.

Érdekes viszont az álláskeresők alakulása, 2000-hez képest itt is Sopron áll a legjobban a -42,6% -os csökkenésével, de mi sem szégyenkezhetünk a -13,5% -os értékünkkel. A legrosszabbul itt Pécs alakított, ők +44,3%-os növekedést értek el. Térjünk az örök bosszúságot okozó átlagolt nettó bérekre. Papíron jól állunk, Egerben egy főre, egy évben 969 598 forint jut, ebben már benne vannak a nem keresők is. A mi értékünk az 5. legjobb, a sort Székesfehérvár vezeti 1 112 219 forinttal, és jön a vicces rész, hogy az utolsó helyezett Sopron, 706 450 forinttal. Nyilván érezzük, hogy Magyarországon belül nehéz az élet Sopronban, ha a béreket nézzük… Az erősen torz adatokat feledve és helyette személyes tapasztalatra támaszkodva, egyébként tényleg nem lehet rossz a helyzetünk, Eger méretéhez képest valóban nagyobb a gazdagabb városrészek aránya más látott településekhez képest, illetve az utcán közlekedő emberek és autók összképe sem feltétlenül áraszt szegény hangulatot a város meghatározó részében. Nyilván nem olyan a látvány, mintha Monacoban sétálgatnánk és persze nálunk is nagyon sokan vannak, akiknek látványosan nehezebb az életük, de az ország mutatta összképben Egert erősen az élbolyban érezzük. Az viszont más kérdés, hogy ez mennyire Eger boldog helyzetét tükrözi, vagy mennyire inkább az ország szomorúbb állapotát.

Az adatokat elnézve újra megállapíthatjuk, amit már máskor is megtettünk, hogy Eger helyzete nem rossz. A város nagyszerű adottságokkal rendelkezik, megtartóereje erősödik, ugyanakkor ha nem kezdünk valamit magunkkal, szépen-lassan megfeleződünk. A természetes fogyásba belenyúlni helyi szinten nehéz dolog, így nem marad más, mint megnövelni a betelepülők számát – már, ha az a cél, hogy többen legyünk. A kérdés persze ennél összetettebb, hiszen az összes magyar nagyváros ugyanazokat a panaszokat nyögi, és akkor csak a „szerencsés helyzetű” legnagyobbakról volt szó, akik mellett ott van még több mint 3 000 kisebb település is, akik még hatványozottabban küzdenek ezekkel a problémákkal. Ha Egerben megugrik a beköltözők száma, az könnyen jelentheti egy közeli kisváros kiüresedését. Eltérőek a helyi- és az ország egészét érintő érdekek, épp ezért nehéz megtalálni a mindenkinek megfelelő megoldást, ha létezik egyáltalán ilyen.

(A címlapi fotó Szinok Gábor munkája)