ITS 2 – Teljesen felújított gótikus palota

By 2015. február 6. ITS
closeEz a bejegyzés régen lett közzétéve, tartalma emiatt már érvényét veszthette.

[three_fourth]

“Az Egri vár az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke, az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár. Történelmi jelentőségét két tényezőnek köszönheti. A közismertebb a XVI. századi török ellenes harcokban játszott jelentősége, amely a ma is jelentős részben álló hatalmas reneszánsz erődhöz kapcsolódik. A másik a ma már kevésbé közismert középkori szerepe, mikor az ország legnagyobb és leggazdagabb egyházmegyéjének központja volt, amely emlékeként a középkori Magyarország legnagyobb gótikus katedrálisa és püspöki palota‐együttese maradt fenn. A reneszánsz erőddel ellentétben, ennek az 1000 éves egyházi központnak az építészeti emlékei nagyrészt csak régészeti ásatásokon feltárt romok és kőemlékek formájában maradtak ránk, ugyanis épületeit a mohácsi csata után fokozatosan lebontották és beépítették az erődbe. Emellett a vár királyi temetkezési hely, a székesegyházban 1204‐ben eltemetett Imre király sírhelyét a szakértők mostanra minden kétséget kizáróan azonosították.

Az egri vár ma, bár hazánk egyik leglátogatottabb műemléke és múzeuma, kiemelkedő történelmi, művészettörténeti értéke vitathatatlan és közismert, mégis méltatlan állapotban van: falai, épületei, feltárt középkori romjai évtizedek óta pusztulnak. A feltárt, de az 1960‐70‐es években hibás elvek szerint kiegészített középkori székesegyház‐romok mára jóvátehetetlen károkat szenvedtek, és a pusztulás gyors ütemben folytatódik. A fejlesztés célja tehát az Egri Vár lepusztult műemléki értékeinek helyreállítása, új szemléletű rekonstrukciója (pl: az elpusztult történelmi épületek visszaépítése), fenntarthatóságának biztosítása, a meglévő infrastruktúra korszerűsítése, így a vár turisztikai potenciáljának növelése. A vár modern műemléki, muzeológia bemutatása csak olyan irányt követhet, amely az egri vár mindkét kiemelkedő történeti értékét olyan módon teszi láthatóvá és átélhetővé a látogatók számára, hogy egyik érték se csorbuljon. A vár értékeinek megőrzése és reprezentativitásának növelése mellett fejlesztési cél továbbá a várdomb lábánál lévő épületek felújítása, a foghíjak beépítése valamint a vártól az Egervár vasúti megállóig terjedő zöldterület megújítása, bekapcsolása a vár zöldfelületi rendszerébe. Fontos, hogy a projekt alapos szakmai előkészítése (falkutatás, feltárás) megtörténjen, ezzel csökkentve a kivitelezés közben jelentkező régészeti kockázatokat.” – ITS

[/three_fourth]

Microsoft Word - EGER_ITS_2014-2020_0724-3

[clear]

ITS2-tablazat1

Microsoft Word - EGER_ITS_2014-2020_0724-3


A várunk éppen most esett (illetve esik) át egy jelentősebb, mintegy másfél milliárd forintos fejlesztésen, több illetékes is nyilatkozta viszont, hogy ebből az összegből leginkább csak az életben maradáshoz szükséges beruházásokat tudják megvalósítani. Ahhoz, hogy dobbantani tudjanak, még többször ennyi forrásra lenne szükség – hogy ez meglesz-e, majd kiderül, az mindenesetre pozitívum, hogy külön akcióterületként kezelik a múzeumot. Érezhető talán, hogy komoly tervek vannak az intézménnyel, és valóban: a 2020-ig tervezett fejlesztések becsült költsége 5 és fél milliárd forint, ez nagyjából annyi, mint amit a belváros rehabilitációjára költöttek.

Valljuk, hogy a jelenlegi igazgató messze a legalkalmasabb személy a poszt betöltésére, és ugyanígy arról is meg vagyunk győződve, hogy a tervek elkészítésében közreműködő szakemberek is némiképp okosabbak voltak tőlünk, egyszeri civilként viszont érdekes ötletnek tartjuk az ATP1-ben említett Hyppolit-kapu megnyitását alternatív bejáratként. Először is nem tudjuk, hogy pontosan mit jelentene az alternatív bejárat funkció, mindenesetre jelenleg éppen azt a sétányt tartjuk a vár egyik leghangulatosabb pontjának. Megvesszük a jegyet és egyik oldalunkon a város panorámájával-, másik oldalunkon pedig a hatalmas kő falakkal kísérve, végül valami egészen különleges érzésekkel érünk a vár udvarába. Ezt a sétát mi a világért nem törnénk meg-, vagy rövidítenénk le semmivel. De ahogy mondottuk, ha a szakemberek szerint jó ötlet korábbra is tenni egy bejáratot az arra vágyóknak, akkor tegyék, illetve azt is el tudjuk képzelni, hogy az alternatív jelző például rendezvényekre vonatkozna, amik esetén meg pláne nincs bajunk az ötlettel.

Külön örömünket fejeznénk ki még ugyanígy az AZTP1-ben a Börtönkiállítás attrakciós fejlesztése miatt! Magunk sem tudjuk, pontosan miért, de ez a legnagyobb kedvencünk a vár összes többi látnivalója közül. Pedig a falakról elénk táruló panorámától is reszketésig tudunk lenni, úgyhogy az már igazán nagy szó, ha a sok simán kedvenc dolog közt van egy legkedvencebb is :)

Felkaptuk a fejünket az ATP3-ban olvasott épületbontásra, nem azért, mintha különösebb bajunk lenne vele, csak nem tudtuk belőni, hogy melyik lehet az a 4-es épület. A leírásból megpróbáltuk betippelni, és arra gondolunk, aminek egy része tavaly kigyulladt, de lehet egyébként, hogy teljesen tévúton járunk.

Szólj hozzá! 4 hozzászólás

  • Sári Lajos szerint:

    Illúzióm !

    Amennyiben rendelkeznék úgy tíz milliárddal – és persze engedélyek birtokában, kiviteli tervekkel megalapozva ráfordíthatnám – az esetben újraépíteném a – korabeli kölni Dómmal vetekedő – gótikus csarnoktemplommal bővített kora-középkori katedrálist !
    Külső falazata, tornyai, belső egyszerűbb tám-pillérei, tetőszerkezete – korszerű anyagok felhasználásával – a román és gótikus stílusnak eleget tevő után-érzet szinten a jelzett költségen belül megvalósíthatók lennének.
    Belső terében századokra biztonságban lehetnének a – jelenleg időjárás viszontagságainak kitett – konzerválandó fal, oszlop és szerkezetmaradványok.
    Nem egy százhúsz-harminc évig épülő, magyar Sagrada Familiáról álmodom, csak az onnan – a Várban – és a város imázsából hiányzó monumentális, szakrális épülettömbről, a katedrálist külső képében valósághűen imitáló épületszerkezetről…
    Nos ez lenne a nagy attrakció !
    Micsoda látványt nyújtana a város bármely pontjáról…, de már kilométerekről a városba vezető utakról is !
    A mai félmilliós látogatószám messze a múlté lenne, aminek csak nyertese lenne a város is !

    Az álmot külső források rászervezésével valós mecénás, befektető valóra is tudná váltani. A nemes célt látva talán még Róma(!)…, az egyház is besegítene…

    A látványát egy hetvenes évek eleji színes panorámafotóra néhány tollvonással – a várbeli makettek, középkori metszetek alapján – én már vagy 25-30 éve ‘rávarázsoltam’…

  • Sári Lajos szerint:

    Köszönöm az érdeklődést !

    A napokban posztolom a blog fb oldalára, vagy ugyanoda üzenet mellékleteként.
    Hangsúlyozom…, csak vázlatos rajzzal került a fotóra az álmodott látvány, de a katedrális méretarányában és küllemében a várban is látható rajzokéval, makettekével egyező…

    Üdv’ az Oldalnak és Admin’jának

    • Sasi szerint:

      A legegyszerűbb vázlat is bőven elég, jó a képzelőerőnk, abból mi már teljes pompájában fogjuk tudni látni a katedrálist :) Köszönjük előre is!

Hozzászólás írása

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..