Más tollából

Eger vonzáskörzetei

By 2013. december 17. szeptember 13th, 2017 2 hozzászólás
closeA bejegyzés régen lett közzétéve, tartalma emiatt már érvényét veszthette.

Találtunk egy 177 oldalas, friss adatokkal bőségesen teletűzdelt elemzést Egerről, a hozzánk hasonló városmániás alanyok nagyjából sejtik, hogy mennyire eufórikus állapotba kerültünk tőle. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához tartozó frissített elemzés ide kattintva letölthető.

Nem ígérjük, hogy nem fogunk még az idők során kiemelgetni belőle részleteket, de mindenesetre igyekszünk majd kontrollálni magunkat. Az első érdekességet mindenesetre rögtön a 15. oldalon találtuk meg benne, ami a város vonzáskörzeteiről szólt. Nem fűznénk sokat hozzá, nem is tudnánk, alább átmásoltuk a lényegét. Középiskolák terén indokolatlanul nagy-, foglalkoztatás terén pedig aránytalanul kis vonzáskörzettel bírunk, a kereskedelem terén is kis körből érkeznek hozzánk, de ezt mondjuk sejtettük.

Kereskedelmi vonzáskörzet

EGER IVS FELÜLVIZSGÁLAT_TELEPÜLÉSI ADATBÁZIS KIÉPÍTÉS.pd

Eger Heves megye legfontosabb kereskedelmi körzete. Eger mellett Gyöngyös kereskedelmi szerepe emelhető ki a megyében, ahol a 10000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma meghaladta az egri értéket (2009-ben). A 2009-2010-ben lezajlott vevőszámlálások során azt állapították meg, hogy a belvárosi üzletek vevőinek 66%- a, a nagyáruházak vevőinek 62%-a volt egri lakos. Korábbi adatokkal összehasonlítva egyértelműen megállapítható, hogy a vidékről bejáró vásárlók számaránya csökkent (az 1980-as 46%-ról 38%-ra). A vásárlások gyakorisága viszont növekedett. 2009-2010- ben 19 település (1980-ban 13 település) esetében 10 fölött volt a 100 lakosra jutó vásárlások száma, 4 település (1980-ban 2 település) esetében) 15 fölötti értéket mértek. Kereskedelmi szempontból ezek a leginkább Egerhez vonzódó települések: Egerszalók, Felsőtárkány, Ostoros és Szarvaskő. Érdekes különbség figyelhető meg a hipermarketek és a belvárosi üzletek vonzása között. A hipermarketek vonzásánál elsősorban a földrajzi közelség a meghatározó, a belvárosi üzletek esetében ez kevésbé fontos szempont. A hipermarketek vonzáskörzete kiterjed Bélapátfalvára, valamint a tőle még északabbra fekvő községekre is (Szilvásvárad, Nagyvisnyó), míg ez a vonzás az egri belvárosban alig érzékelhető.

Foglalkoztatási vonzáskörzet

EGER IVS FELÜLVIZSGÁLAT_TELEPÜLÉSI ADATBÁZIS KIÉPÍTÉS.pdA tanulmány az Egerbe bejáró napi ingázók arányát vizsgálta az adott településen élő aktív keresőkhöz viszonyítva. A munkaerővonzás küszöbértékét 20%-nál húzták meg. Eszerint 2010-ben 29 település tartozott ebbe a kategóriába, ahonnan összesen 7103 fő járt be Egerbe munkát végezni. (1980-ban 22 településből összesen 7800 fő). Megállapítható tehát, hogy a vonzott települések köre bővült, miközben a bejáró munkavállalók száma jelentősen csökkent. Az érintett települések esetében azonban elmondható, hogy az ingázók száma növekedett a helyben munkát végzők számához képest, ami elsősorban a helyi munkalehetőségek szűkülését mutatja. A vonzáskörzet földrajzi elhelyezkedése is módosult az elmúlt 30 évben. A vonzáshatár keleti irányban kibővült, és ma már két Borsod megyei település (Bükkzsérc és Cserépfalu) is Eger foglalkoztatási vonzáskörzetébe tartozik. Jelentős változás, hogy a Bélapátfalvai kistérség települései (Szilvásvárad kivételével) az egri vonzáskörzetbe kerültek. Ennek elsődleges oka az egykori cementgyár bezárása, és így a helyi munkalehetőség megszűnése.

Oktatási vonzáskörzet

EGER IVS FELÜLVIZSGÁLAT_TELEPÜLÉSI ADATBÁZIS KIÉPÍTÉS.pdEger tradicionális iskolaváros, oktatási szerepköre országos léptékben is kiemelkedő (Eszterházy Károly Főiskola). Nem meglepő tehát, hogy oktatási vonzáskörzete is a legkiterjedtebb. Vonzása 100 településre terjed ki, ami 17-tel több, mint az 1980-ban mért adat. Vonzáskörzete átnyúlik Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is, innen 21 község tartozik ide (1980-ban 8 község). A vonzáskörzet kiterjedése elsősorban a jó közlekedési lehetőségek (3-as főút, 25-ös főút) irányában figyelhető meg, de szerepet játszik ebben az érintett települések által nyújtott oktatási intézmények kínálata is.  A 2010/11-es tanévben az Egerben tanuló középiskolások száma 7057 fő volt (1980-ban 6169 fő). 2010-ben 14 középfokú oktatási intézmény működött Egerben, ebből 8 gimnázium (1980-ban 9 középfokú oktatási intézményből 3 gimnázium). A növekedés a kötelező oktatás korhatárának emelésével is összefüggésbe hozható. A jövőben Eger vonzásának mérséklődése várható, a jelenlegi demográfiai tendenciák mellett.

Komplex vonzáskörzet

EGER IVS FELÜLVIZSGÁLAT_TELEPÜLÉSI ADATBÁZIS KIÉPÍTÉS.pdA tanulmány az egyes ágazatok vonzásértékeit tudományos alapon – Beluszky Pál módszerét alkalmazva – összesítette. Ennek alapján megállapítható, hogy az Egerhez leginkább vonzódó települések összefüggő, zárt zónát alkotnak a város körül. A kevésbé vonzódó települések esetében „mozaikosabb” a kép, ezek között a települések között több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei is található. Az 1980-as adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az Eger által vonzott települések száma kismértékben, a lakosság száma jelentősen csökkent. Ezen belül jobban csökkent az erősen vonzott települések száma és lakossága is. A vonzás csökkenése különösen a megye déli részén mutatható ki. Ugyanakkor a szuburbanizáció által leginkább érintett települések esetében (Felsőtárkány, Ostoros, Andornaktálya, Novaj) a vonzás intenzívebbé vált, vagyis felgyorsult az agglomerációs folyamat.

Szólj hozzá! 2 hozzászólás

  • Gabriella szerint:

    ez egy nagyon jól sikerült tájékoztatás.

  • … és még mennyi érdekesség található az elemzésben…, amelyből többek között kiderül, hogy Eger a szerepköre, a városok hierarchiájában elfoglalt helye és lélekszáma alapján is a hazai középvárosok nem túl népes kategóriájába tartozik…! Szerencsére !!! Már a város 18. századi aranykorában “túllépett” – de sokak által még ma is áhított, viszont csak provinciális senyvedésbe vezető – kisvárosi igényeket, léptéket, filing-vágyat, életszemléletet egy újabb aranykor reményében és érdekében érdemes lenne kicsit “meghaladni”…!!! Az IVS elemzését minden egrinek érdemes lenne végigolvasni ! Régen-volt egriként is érdemesnek tartottam…! A középvárosok szűkös mezőnyében jó néhány “kategóriatárs” város ad pozitív példát ! A fejlődéshez – minden tekintetben – merni kell nagyot álmodni… és persze az álmokat tudni kell következetesen és jól megvalósítani ! Akkor és azáltal lesznek új munkahelyek, “megtartóképesség”, talán még lélekszám emelkedés is ! Eszterházy püspök realizált álmai Egert 1787-re az akkori Magyarország hatodik legnépesebb városává tették ! Fontosságágát, szerepét tekintve is bőven az első tízben volt !!! Gondoljunk csak bele…, ma Győr a hatodik ! Irigylésre méltó pozíció…!? Az…, szinte minden tekintetben !!! ‘S Eger jelenleg a 19.-20., a “harmadolt” országban ! Igaz…, ettől még KÖZÉPVÁROS :) !!! Nem csak Egri/volt egri “státuszból” szemlélve… ;) !

Hozzászólás írása

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..