Más tollából

Az egri vár feladásának alkupontjai

By 2013. december 9. 4 hozzászólás
closeEz a bejegyzés régen lett közzétéve, tartalma emiatt már érvényét veszthette.

“1687. december 18-án Rusztem, az utolsó egri pasa az előre meghatározott feltételeknek megfelelően átadja az egri várat a keresztény szövetséges hadseregnek. Eger 91 esztendő oszmán-török uralma véget ért…” – írja Eger felszabadulását összegezve a szigethvar.hu. De vajon mik voltak ezek a feltételek? Milyenek voltak a körülmények? És biztos egyáltalán, hogy december 18. volt a dátum?

Találtunk egy klassz kis könyvet a Magyar Elektronikus Könyvtárban, Az egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai és a törökök maradékai Egerben címmel, melyet most közzé is tennénk, hátha mást is érdekel. A kötet 1875-ben lett kiadva, nyelvezete így néhol ennek megfelelő, ám az utolsó szóig érthető, maximum olyanokkal kell megbarátkoznunk, mint, hogy például akkor még Egret-nek írták az Egert, vagy, hogy az “egriek” megnevezés alatt helyettünk még az Egert uraló törököket értik. A könyv a bekezdés alatti gombra kattintva teljes hosszában letölthető és elolvasható, de hogy erre ne feltétlenül legyen szükség, az alkupontokat mi is kimásoltuk belőle. Ettől függetlenül még történelem iránt kevésbé érdeklődőknek is ajánljuk a teljes tartalmat, érdekesnél érdekesebb részleteket tudhatunk meg belőle az akkori körülményekről. 

Button Text

Az egri vár feladásának alkupontjai

1-ször az erősség Eger városával együtt minden hadiszerekkel, ágyúk- és egyéb hozzávalókkal, leltárakkal vagyis a várban találtató eszközök lajstromával, harangok-, órákkal és mindennel, mi a város közhasználatára tartozik, hiven át fognak adatni Caraffa tábornoknak, és szintén a várban lévő földalatti üregek, bár hol legyenek is, ki fognak jeleltetni.

2-szor az egri katonák (a török várőrség) felső s alsó fegyvereikkel mindnyájan ki fognak vonulni (t. i. a vár- és városból) szerdán reggel, mely nap Szefer holdnak 13-ika.

3-szor a többi (török) lakosok is, kicsinyek és nagyok, mind akét nembeliek, minden akadály nélkül szabadon kiköltözhetnek, még azok is, kik keresztényekből lettek törökökké. A kik pedig közülök itt akarnának maradni, azok házaik és javaik birtokában minden ellenvetés nélkül megmaradhatnak. Az elköltözők pogyászainak elszállítására kétszáz ötven szekér fog adatni, s ezenfelül szabadságukban fog állani az elköltözőknek, hogy saját pénzökön magoknak lovakat, ökrökés szekereket szerezhessenek. Öt aga pedig túszul a megszállók hatalmában marad mindaddig, mig mindnyájan szekereikkel és pogyászaikkal együtt ki nem takarodnak és mig az erősség egészen át nem adatik.

4-szer senki se merészeljen az egriek közül magának ajándék vagy valami más czim alatt puskát, szabiját vagy más nemű fegyvert követelni.

5-ször az elköltözők mellé, az elköltözés biztonságára, négyszáz német lovasból álló kiséret fog adatni, kik őket Tokaj felé Nagyváradig fogják kisérni. De a ínig ezek (t. i.
a kisérő német lovasok) a szekerekkel együtt minden baj nélkül vissza nem érkeznek, addig túszul öt egri aga Debreczenben marad, kik azután szintén szabadon bocsáttatnak, a törököknek pedig Tokajban négyszáz kenyér fog adatni.

6-szor mindazok a foglyok, kik Egerben találtatnak, e pontok aláirása és megpecsételése után azonnal szabadon fognak bocsáttatni.

7-szer megengedtetik az egri törököknek, hogy mind itt (Egerben) mind utjokban magoknak élelmet szerezhessenek, a miben nekik a tiszt urak segítségökre lesznek.

8-szor ezen egyesség foganatosabb megtartása és minden kétség eltávoztatása végett azt esküvel megerősítjük, annak megtartását &z Istenre, az egész világ teremtőjére, és Mahomed Mustafa legszentebb lelkére fogadván, kiadtuk ezen levelünket saját kezünkkel aláírva és pecsétünkkel megerősítve, mást éhez hasonlót várván Caraffa tábornoktól.

Kelt Széfer holdjának 8-ik napján 1099-ik évben.

Szólj hozzá! 4 hozzászólás

Hozzászólás írása

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..