Skip to main content
Belvárosi rehabilitáció

Ezért nem ellenezzük az új kerékpárutat

By 2013. január 15.31 hozzászólás

Egy-két cikk keretében szeretnénk kifejteni mi is a véleményünket a belvárosi rehabilitáció vitás elemeiről. Egyrészt azért, mert erről is szól a blog, másrészt pedig azon nem titkolt szándékból, hogy hátha kialakulhat egy minőségi párbeszéd az adott beruházásról. Meggyőződésünk, hogy Egerben jelen pillanatban egyetlen oldalnak van hangja nagyobb közönség előtt, ez a politikával átitatott negatív vélemény – legyen szó bármiről is. Szoktuk figyelni más oldalak hozzászólóit (egyfajta hobbi ez is) és öröm nézni azt az állatias ösztönt, amivel a tucatnyi egy irányba néző ember reagál egy ellenkező véleményére. Pártkatona, zsidó és az ég tudja még, hogy mi válik hirtelen abból, aki szerencsétlenségére hangot adott a véleményének. Mivel hozzászólásokat mi nem szoktunk írni, és épp van kéznél egy blogunk, megosztjuk mi is a véleményünket a belvárosi munkák kapcsán. Hasonló véleménynyilvánításnak külön örülünk az olvasóktól is, aminek még csak egyeznie sem kell a miénkkel, sőt! Sem a mi-, sem az olvasók véleménye nem szentírás, talán nem is mérvadó a városfejlesztők tevékenységére nézve, de miért ne próbálhatnánk meg beszélni róla és bebizonyítani az igazunkat, mindkét oldalról. Ha valaki hozzá szeretne szólni, viszont civilizáltan kell ezt tennie, értjük ez alatt, hogy személyeskedő, trágár és hasonló tartalmat úgyis törülünk, ez továbbra sem az a blog, ahol ilyen lenne az olvasóközönség zöme. :(

Kerékpárút a patakmederben

Ahogy a címben is olvasható, jelen esetben a patakmederbe építendő kerékpárúttal kezdünk. Hogy is lehet ezt csinálni, nézzük először a gyakoribb ellenérveket vele kapcsolatban.

– El fogja árasztani a víz, vízibicikliút lesz

Teljes mértékben igaz, tavaszi-nyári hónapokban bizonyára számtalanszor lesz erre példa, a hegyekből lezúduló víz gyakran színig megtölti az egyébként tekintélyes méretű medret, a Felsővárosban is gyakran lehet csónakázni a felüljáró alatt. Node, ha vízben áll majd a szakasz, kikerüljük, utána lemossa a Városgondozás és minden megy tovább, ettől azért nagyobb nehézségekkel is meg tud küzdeni egy település, ha akar. A „vízibicikliút” elnevezés meg amúgy még tetszik is. Olyan megoldásra pedig hiába várunk, ami minden oldalról tökéletes lesz, ha elvetjük a patakmedri ötletet, akkor felszabadul az így keletkező tisztításra fordított többletköltség, de ezer más problémás helyzetbe botlunk majd vele.

– Megszűnik a zöldfolyosó

A kerékpárút pár száz méteren épül majd a patakmederbe, annak is az egyik oldalára, a másik part zölden marad például az Érsekkertbe tartó mókusoknak, akik szintén itt járnak be Egerbe. Biztos lesz olyan állat, amelyiknek zokon esik majd, hogy kerülnie kell, de ne felejtsük el, hogy egy belvárosról van szó, ami egészséges keretek közt azért csak az emberről szól leginkább. Ha az lenne a terv, hogy lebetonozzák mindkét partot a város teljes hosszában, minden bizonnyal mi is húznánk a szánkat, de egy ekkora emberi beavatkozással azért csak meg tud birkózni a természet.

– Tele lesz emberrel, kerülgetni kell őket

Nyilván tele lesz, örüljünk neki, legalább az azt jelenti, hogy vannak turisták Egerben. De akkor is más érzés egy szinteltolással, külön csak kerékpárútnak épített szakaszon kerülgetni őket, mint jelenleg a sétáló(!)belváros közepén tenni ugyanezt. A biciklisek szempontjából ha úgy vesszük, hogy csöbörből vödörbe helyzet ez, akkor nézzük azokat, akiket most kerülgetünk. Legtöbbjük észre sem veszi az apró zöld táblát, ami jelezné, hogy kerékpárút is fut az adott gyalogos szakaszok mentén, annyit lát mindössze a helyzetből, hogy nem tud kényelmesen sétálni, mert folyton figyelnie kell a kétkerekűsökre. Ha ezután rámegy a kerékpárútra, mert biztos, hogy a többség rá fog menni, már nem a város tehetetlenségéből fog adódni a helyzet.

Aztán innen jön a saját ötlet, vagyis, hogy a cáfolatokon túl miért állunk mellette. Azért, mert nincs más megoldás. Környezetéből is adódóan Eger városszerkezete észak-déli irányban elnyúlt, ez a fő tengelye, minden fő irány ezen halad. A belvárost kerékpárral kikerültetni csak hegyre fel lehet, ami nyilván nem megoldás, gondoljunk csak egyik kedvenc falunk, Felsőtárkány esetére. Hiába van gyönyörű kerékpárút a domboldalon, ha a többség a közutat választja könnyűsége és gyorsasága miatt. Marad hát nálunk is a belváros, amiben táblákkal és felfestéssel vagy rávisszük a bicikliseket a sétálóutcák valamelyikére, vagy pedig építünk nekik egy rövid elkerülőszakaszt. Az előbbi olcsóbb, balesetveszélyes és gagyi, a második drágább, balesetveszélyes, de arra az időre kulturált megoldás, amikor épp nem egy tőkés réce evez az út fölött vadul. Bárhogy is nézzük, ez döntetlen a negatívumok szempontjából, igen ám, de most van olyan lehetősége a városnak, ami anyagilag valószínűleg sokára lesz legközelebb, mégpedig, hogy kap támogatást a drágább munkára. Akkor viszont még nagyobb hiba lenne nem élni a lehetőséggel, mintsem, hogy a maga közismert és elfogadott gyengeségeivel együtt is, de élni vele.

Szólj hozzá! 31 hozzászólás

  • Horváth Anikó szerint:

    Addig nincs is semmi baj, amíg nem jön egy nagyobb áradás, mikor pont a kerékpárút térfogata fog hiányozni ahhoz, hogy ne öntsön ki az ár. Laktam a patakparton, és átéltem néhány kritikus helyzetet, ezért aggódom.

    • Sasi szerint:

      Ezért viszik le a patak szintjére az utat, hogy áradáskor elöntse azt és ne legyen számottevően kisebb a meder térfogata.

      • Csarnó Ákos szerint:

        A le-, és feljáró rámpák akkor is „belógnak, ha maga az út a patak szintjénél vezet. Vagyis lesz szűkülés, és ez tudjuk mivel járhat.

        • Sasi szerint:

          A látványterveken az egyik rámpa látszik, meg a lépcsősor. Ez utóbbi egyértelmű, hogy a fal szintjében épül, még kisebb beugróként is szolgál majd. Az Eszperantó sétányi rámpa kérdéses, a terveket elnézve, abban a magasságban, ahol már csak kiöntés árán tudna elfolyni fölötte a víz, ott a jelenlegi járda szélességére fut vissza az út – ahol valóban beszűkíti a medret, az közvetlenül a patak szintje előtt van. Képről nézve.

    • Nándi szerint:

      Szerintem meg ássunk még Eger előtt,Almár magasságában egy nagy gödröt, és abba vezessük bele a patakot. De olyan nagy legyen a gödör, hogy a városba már soha ne tudjon befolyni a patak. Így soha nem fog már kiönteni.
      A fenébe! Ha csinálnak valamit a városért, az is baj, ha nem csinálnak semmit az is! És most nem a város vezetését akarom védeni! (Lásd parkolóház! Egy elcseszett tervezés, hiba volt oda építeni. Terep és tér rendezéssel ugyan ennyi parkolót lehetett volna létesíteni a belvárosban.)

  • laport szerint:

    „utána lemossa a Városgondozás…”
    Ezt nagyon egyértelműnek vetted:) De legyen így. Mederkotrás/mélyítés nincs tervben?

    • Sasi szerint:

      Nem tudunk róla. Gyanús egyébként igen, hogy hetekig mocsarasodik majd utána a kihordott sár, de ez egy feltevés, amíg nem derül ki éles helyzetben, hogy valójában mennyire áll majd helyt a Városgondozás, addig bizalmat szavazunk nekik. :)

      • kelemeng szerint:

        Aki a Rákóczi út alatt szokott tekerni, az sejtheti a választ. Ott soha nem szokott takarítani senki, pedig ráférne.

  • boba szerint:

    alapvetően jó ötlet , mindeki azt mondja, hogy „jajj ki fog önteni a mederből”, de két kezemen meg tudom számolni azon esetek számát, amikor „kritikus” vagy ahhoz közeli volt a patak szintje az elmúlt 8-10 évben, de nem öntött ki a medréből. a térfogat változása valóban aggodalomra adhat okot, de nem hiszem, hogy jelentős lenne ilyen szempontból, főleg ha még mélyítést is fognak csinálni.

  • toro szerint:

    akkor beszállok én is :P

    1. ” Egerben jelen pillanatban egyetlen oldalnak van hangja nagyobb közönség előtt, ez a politikával átitatott negatív vélemény – legyen szó bármiről is”

    Ha a bringautas véleményemet nézem, (azaz hogy szerintem nem jó ötlet a patak medrében bringautat építeni), akkor én úgy látom, hogy nem a negatív véleménynek van csak hangja, hisz a hivatalos kommunikáció több csatornán jön szembe (Egri magazin, eger.hu, sajtóanyagok útján az összes egri hírportál, helyi rádiók, stb), mint az azt kritizálók, akik főként a közösségi média on-line felületeire szorulnak. Hova máshová? Amúgy meg szerintem az én véleményem úgy politika, hogy a minket érintő döntésekbe bármely beleszólást lehet politikának nevezni, hisz itt a városunkról (polis) van szó. Az meg, hogy mi a negatív? Lebetonozni zöld felületeket vagy ezt az ötletet kritizálni…? :P

  • toro szerint:

    „…utána lemossa a Városgondozás és minden megy tovább, ettől azért nagyobb nehézségekkel is meg tud küzdeni egy település, ha akar.”

    Simán lehet erre embereket és gépeket ráállítani, csak mi értelme van évekre előre lekötni energiát és lóvét, ha meg lehetne oldani a kerékpáros közlekedést a Belvárosban is, ahol kb 150 éve nem volt árvíz. (Azt hiszem ezt az összeget nem is számolták a kerékpárút költségeihez – az évek alatt majd ebből is lesz egy kis summa.) Amúgy nincs bajom a Városgondozással, sztem tök jól végzik feladatukat.

  • toro szerint:

    „ha elvetjük a patakmedri ötletet, akkor felszabadul az így keletkező tisztításra fordított többletköltség, de ezer más problémás helyzetbe botlunk majd vele.”

    Bocs, ha grafománnak tűnnék, de most van egy kis időm. Szóval az az összeg, amit tisztításra fordítanának nem inkább nem lenne elköltve? Nem értem, hogy mi szabadulna fel, ha nem építenék meg a vízibicikliutat… De ami a lényeg: milyen más problémás helyzeteket teremt szerintetek, ha ez a bringaút nem épül meg?

  • toro szerint:

    „A kerékpárút pár száz méteren épül majd a patakmederbe, annak is az egyik oldalára”

    Ez igaz, viszont a Szúnyog köznél a másik oldalon a teraszos pihenő a vízszintig megy majd le. Plusz, ha a meder szélessége 2 méterrel csökken, akkor mi garantálja, hogy az olyan kanyarokban, ahol a sodorvonal a túlsó oldalon megy, ott nem mossa el a talajt a víz? Arról nem is beszélve, hogy az ellentétes kanyarokban a kerékpárút alapjait nyaldossa majd a víz rendesen, és ahogy tanultuk a víznek rendes kis felszínformáló ereje van. Ha ezek ellen medermélyítéssel védekezünk, akkor megint ott vagyunk, hogy rendszeresen energiát és pénzt kell a jövőben ebbe fektetni, és zavarjuk a vissza-visszatelepülő élőlényeket. Ilyesmi.

  • toro szerint:

    „akkor nézzük azokat, akiket most kerülgetünk”

    Szóval a gyalogos-kerékpáros egymás mellett. Egyrészt: ha megépül véletlenül a kerékpárút a patakmederben, attól még lesz a felszínen kerékpáros közlekedés, még abban az esetben is, ha tök jól működne a gyorsforgalmi (nem fog :P). Aki pl. a „várállomás” felől jön, aki rendezvényre jön, stb. az a felszínen lesz. Ezt a tervezők is így tervezték (forrás: heol.hu). Szóval míg egy kijelölt kerékpárúton (a mederben) a bringás azt érzi, hogy a bringaút a bringásoké, és lendületből keni fel a gyalogost a korlátra/mederfalra, addig egy kialakított gyalogos-kerékpáros belvárosban a szemkontaktus az úr. Arra vannak példák, hogy ha nincs enyém-tiéd típusú felfestés, akkor az emberek figyelnek egymásra. Senki sem akar elütni senkit, mert az senkinek sem jó. (Persze véletlenek és hülyék mindig is lesznek – de azok a patakmederben is véletlenek és hülyék.)

  • toro szerint:

    Megmondom őszintén az utolsó bekezdést nem teljesen értem.

    1. Ha van két ugyanolyan rossz megoldás (szerintetek), akkor válasszuk a drágább rosszat?
    2. Én azt a „gagyi” javaslatot sehol nem hallottam, „amiben táblákkal és felfestéssel … rávisszük a bicikliseket a sétálóutcák valamelyikére”. Én azt hallottam/támogatom, hogy legyen gyalogos-kerékpáros belvárosi zóna, ahogy fentebb leírtam.
    3. Szerintem a patakmederbe tervezett bringaút ötlete nagyon sok sebből vérzik, és ezért kár a magyar és egyéb EU-s adófizetők pénzét ebbe feccolni. Ezzel szemben egy gyalogos-kerékpáros belvárosi zóna kialakítása jóval olcsóbb. Hamar meg lehetne szokni, hisz a mostani állapotot kellene csak megfésülni.
    4. Azt a pénzt, amit erre a bringaútra szántak – ha jól gondolom – a Belvárosi rehab keretein belül nyugodtan lehetett volna másra is költeni. Így is több elemet kivettek a belvárosi rehabból pénzhiány miatt. És igen: vannak jó dolgok a fejlesztésben.
    5. Az teljesen egyértelmű és támogatandó, hogy Egerben az észak-déli irányú gerincút fontos. Csak ezt az utat nem kell görcsösen konkrét útnak elképzelni. Van olyan szakasz, ahol bringaút kell, van olyan, ahol sáv, van olyan, ahol egyszerűen egy nagyon kisforgalmú útra van vezetve, és van olyan, ahol az adottságok miatt gyalogos-belvárosi zóna kellene.
    6. Ahol talán nagyobb mértékű infrastrukturális fejlesztés lenne indokolt, az a Tűzoltó múzeum melletti hídtól északra, azaz, hogy a Cseboxból biztonságosan be lehessen tekerni a Belvárosba. (Egy család a Széchenyi úton nem nagyon mer már tekerni, a Servita meg egyirányú – mondjuk én a Servitát szívem szerint bringásoknak már most kétirányúsítanám.)
    7. És mikor tűnnek már el a belvárosból azok a teljesen nem praktikus (első kerék! félig sem fér bele) kerékpártárolók, melyek most kint vannak. Na azok lecserélése és azokon felül újak kihelyezése sztem jó ötlet lett volna…

    Hogy most mi lesz? ez is egy kérdés. Hogy a városvezetést meggyőznék ezen érvek, azt csak nagy megerőltetés árán tudom elképzelni, de Fantáziaország még létezik :) Hisz ezeket az érveket ismerik, ismerhetik, mert nem most merültek fel. Bár nem megnyugtató számomra, de annyit még megtehettem, hogy ide (is) leírtam az idők során összegyűlt érveket, és aláírtam az on-line petíciót. Én szóltam.

    Ha gondoljátok, ti is írjátok alá:
    http://www.peticiok.com/gyalogos-kerekparos_belvarosi_ovezetet_egerbe

    És kedves EgriNapok bloggerek. Köszi, hogy foglalkoztok ezekkel a témákkal (is). Hajrá!

  • Nándi szerint:

    Az a legjobb,hogy most olyan dolgokról hangzanak el pro és kontra érvek, amikről nem tudunk igazán semmit. Mert mik a tények? Kerékpár út épül a patakmederben. Ennyi. Semmi több. Az hogy lesz e árvíz vagy sem, nem tudni. Olyan mértékű biztos nem lesz mármint volt 1878-ban. Full-extrém időjárásra pedig nem igazán lehet felkészülni. Akár lesz kerékpár út vagy akár nem. Homokzsákok vannak, remélem nem lesz rá szükség.
    Takarítás. Ha meg fog emelkedni a patak szintje, még ha nem is önt ki, akkor erre szükség lesz. Szerintem már csak azért is takarítva lesz, mert a városháza nagyon közel van. A Csebox messze van, ott nem látják a nagyok, ezért nem is foglalkoznak vele.
    Gyalogosok, biciklisek kerülgetése. Szerintem senki nem gondolhatja komolyan, hogy ha megépül ez az út akkor nem lesznek biciklisek, mondjuk a fő utcán, vagy az Érsek utcában. Ugyan úgy kerülgetni fog mindenki mindenkit, mint most. Hiába van a Deák u.-on biciklis, gyalogos sáv, a gyalogosok mennek a kerékpáros úton és a biciklisek a gyalogosok részén.
    A víz majd kimossa az egyik vagy másik oldalt. Remélem a tervezők jártak általános iskola 3-4. osztályba és ezt ott megtanították nekik. (Bár van némi sejtésem, hogy az egyetemen is tanítottak hasonlót.) Így bízom benne, hogy a meder kialakítása, átalakítása során a kanyarokat, íveket, megerősítik, a nélkül, hogy az egész medret betonoznák.
    Békák, kétéltűek. Emlékeim szerint, a pesti körgyűrű azért nem épült sokáig, mert egy 10 fős társsaság folyamatosan megakadályozta a kivitelezést, az állatok vonulási útjára, életterére hivatkozva. Ne gondolja senki ember fia, hogy okosabb mint akár egy béka. Elhihetitek! Ha az a béka nem fogja jól érezni magát adott élettérben, akkor feljebb, vagy lejjebb fog költözni. Megkeresi azt a helyet, ahol jól érzi magát.

    Komolyan mondom, nem értem a város lakosságát. Végre valahára valami változik a városban. Az elmúlt 20 évben SEMMI megújulás nem volt. Minden vezetőség szart a város fejlesztésére. És a fejlesztés alatt azt értem, hogy az itt élők jobban érezzék magukat, kellemesebb legyen a környezetünk. Nem azt mondom, hogy a rehabilitáció minden pontja jól van kitalálva, megtervezve. Én sem értek sok mindennel egyet. De az, hogy minden részbe bele kell kötni, az azért mert ez a vezetés csinálja, az gáz. És most nem a mai vezetést akarom védeni. De ha itt mindenki ilyen okos, akkor miért nincs ennyi induló a választások idején?

  • ElfRoland szerint:

    „Aztán innen jön a saját ötlet, vagyis, hogy a cáfolatokon túl miért állunk mellette. Azért, mert nincs más megoldás. ”

    Most hol közlekednek a bringások?
    A séta-belvárosban.
    Ha a mederbringautat elönti a víz hol fognak közlekedni a beringások?
    A séta-belvárosban.
    Ha nem önti el akkor is fognak a séta-belvárosban bringázni?
    Igen.
    Vannak hullák, sebesültek, felborult bringások és eltaposott gyalogosok a séta belvárosban?
    Nincsenek.

    Akkor mit is old meg ez a mederbringaút?
    Ha nem oldja meg azt a „problémát” amire készül de felvet egy pár másikat akkor minek is?
    Minek?
    Minek?
    Minek?

    • Sasi szerint:

      Az eltaposott gyalogosokat szerintem hagyjuk, hogy mennyire nincsenek a belvárosban, de értem, hogy mit szeretnél mondani.

      Ilyen felfogással viszont számoljuk fel az összes külvárosi parkot, mert én nem szoktam használni egyiket sem, minek nyelik a pénzt. A város feladata, hogy lehetőséget teremtsen megannyi dologban a lakóinak, többek közt kerékpározásban is. Attól, hogy sokan továbbra is a sétáló övezetben fogják kerülgetni a gyalogosokat, a lehetőséget még meg kell teremteni annak a körnek, akik viszont használni fogják az új utat.

      • toro szerint:

        Sasi! Szerintem ez a gondolatod nem jó irányba visz. A város teremtse meg a kerékpározás általános feltételeinek javítását, beleértve az iskolai kerékpáros oktatástól, a normális brinagtárolókon keresztül az kerékpáros ajánlott útvonalas térképet. Meg felfestéseket, sávokat, egyirányú utcák kétirányúsítását. De ennyi pénzt beleölni abba, hogy legyen egy lehetőség arra, amire nem kellene feltétlenül?
        A külvárosi parkokat (vannak ilyenek?) pedig te is használod, mert a városi porszennyeződést szűri, temperál, stb.
        Attól, hogy nem sétálsz az Amazonas menti erőkben, attól még fontos számodra is :)

        • Sasi szerint:

          Miért, szerinted nincsenek külvárosi parkok? És a levegőt ugyanúgy szűrné, ha csak simán nem építenék be őket, ebből a célból kár padokat kitenni – rongálás után javítani, kukát ürítgetni és gyomtalanítani rajtuk havi x ezer forintért. De most olyanba kötöttél bele, aminek egyébként semmi köze a cikkhez, ElfRoland hozzászólására írtam példaképp, hogy attól, hogy nem mindenki használja őket – vagy majd a kerékpárutat, még kellenek ilyen parkok – vagy adott esetben szerintem kell a belvárost elkerülő kerékpárút is.

          Ennek nem látom értelmét, hogy győzködjük egymást, már Veled kapcsolatban a kerékpárútról. Azért nem is válaszoltam a hozzászólásodra, mert gondoltam, csak azért írtad le itt is, hogy más is lássa. A kerékpárút ígyis-úgyis épül, se nem miattad és se nem miattam, a véleményünket elmondtuk egymásnak, innentől már szerintem csak felesleges ellentétet szülünk, ha folytatjuk, de szólj, ha máshogy látod. :)

          • toro szerint:

            OKés, leállhatunk, ha úgy gondolod, bár én azzal a szándékkal reagáltam a cikkre, hogy az érveidre válaszoljak.
            De nekem sem az a hobbim, hogy parttalanul írogassak :)

      • ElfRoland szerint:

        „a lehetőséget még meg kell teremteni annak a körnek, akik viszont használni fogják az új utat.”

        Akkor akik a patakmederben akarnak bringázni összedobják azt a 100 milliót és az önkormányzat épít nekik a patakba utat.
        Vagy így már nem is akarna senki a patakmederben bringázni? :;-)

        • Sasi szerint:

          Így a város sem építené meg, most pályázatból van forrás rá.

          • ElfRoland szerint:

            Ahogy mondod.
            Igazából nem kell de ha akciós akkor veszek nyócat belőle mert ócsó. :-)
            Belvárosi rehabilitációra van forrás ami mehetne olyanra is aminek több haszna van.
            Nem baj jó lesz ez valamire, csak nem kell úgy eladni hogy erre szükség van, úgy meg pláne nem hogy ez a kerékpárosoknak épül és máris nincs félreértés. :-)

  • Ilosvai Ferenc szerint:

    Megérdemel egy kis figyelmet az alábbi idézet 2011-ből:
    „HEOL Heves Megyei Hírlap
    Bocsi Rita : A pénz beszél, a civil „ugat”
    2011. április 26. 04:38
    REHABILITÁCIÓ | Az egri belvárosi rehabilitáció részeként kerékpárutat terveznek az Eger-patak medrében, a Dobó tér környékén. Több civil szervezet tiltakozik.
    Az egyeztetéseken sem a civilek, sem a BNPI nem értett egyet a tervekkel. Oláh György, az említett Bringaút Egyesület elnöke szerint a terv ellentmond a józan észnek és a kerékpáros közlekedés elemi szempontjainak. Korábban kikérték a véleményem a Mocsári Lajos utcai és a Deák Ferenc utcai bicikliút kapcsán is, itt azonban nem. – A pénz beszél, a civil meg csak ugat! – mondja.
    A többi civil szervezet is úgy látja, bár meghallgatták őket, de nem ért semmit a tiltakozásuk. A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület munkatársa, Szitta Emese is értetlenségének adott hangot.
    – Most jelent meg a kiadványunk az Eger-patak élővilágáról – mondta. – Több mintavételt végeztünk, amiből kitűnik, milyen védett fajoknak biztosít élőhelyet a patak. Eger egyetlen észak-déli ökológiai folyosójának területe csökkenne, sérülne a védett fajok élőhelye.
    Szőcs János, az Egri Ülveszaladó Klub elnöke is kétségeit fejezte ki a bicikliúttal kapcsolatban. A klub a kulturált kerékpározást kívánja népszerűsíteni.
    – Ezt a patakmederben nem látjuk biztosítottnak, és környezetvédelmi szempontból sem elfogadható az elképzelés. Remélem, az unokáim nem csak képeken fogják csodálni ezt a gyönyörű patakot – tette hozzá.
    A Critcal Mass szervezői az idei felvonuláson is tiltakoztak: magasabb vízállásnál nem lesz használható a bringaút, ha pedig gyalogosok és kerékpárosok együtt használhatják, az problémákhoz vezet. Azt tarják életszerűnek, hogy a belvárost gyalogos-kerékpáros övezetté nyilvánítsák.”

  • Scheffer Géza szerint:

    Én személy szerint örülök minden alkotásnak ami a városban megvalósul ,mert ezekben a szűkös időkben mindennek örülni kell.A kerékpár út is ilyen mert az áldatlan állapot hogy a kerékpár út pont a belvárosba szakad meg.A kerékpárosokat a rendőrök a Rákóczi úton az amúgy is szűk járdára tessékelik fel aminek közepén meg ott vannak a villanyoszlopok és ez így nagyon baleset veszélyes meg az is hogy hangtalanul mennek a gyalogosok között , és a zebrákon .A tísztitásával kapcsolatban nem vagyok optimista mert Rákóczi híd alatti részt sincs rendesen és időben lemosva –van olyan ismerősöm akit ezért ért baleset —A malom úti résznél van egy olyan probléma hogy a járda és kerékpár út egymás mellett megy a járda aszfaltozott a kerékpár út térköves mivel a kerékpárt a térkő rázza ezért a járdán járnak kérem ezt vegyék az építésnél figyelembe ,ha lehet ez gyakorlati tapasztalatom Tisztelettel

  • Sári Lajos szerint:

    A kerékpárút pro és kontra dilemmát meg fogja oldani az idő…,
    mert úgy tűnik (nekem csak híradásokból!), hogy épül! Ha megépül rövid úton kiderül, mi értelme volt, milyen problémákat vet fel az üzemeltetése, azokat hogy lehet orvosolni, stb.
    Annak idején -’84-ig egri lakosként, így mondhatom – „otthon” is megéltem olyan vad ötlet „kimúlását”, ami azt célozta meg, hogy a patakmedret lefedve kell a város É-D-i irányú átjárhatóságát bővíteni. Így ha ezt a szolid bringaút ügyet nézzük akkor nagy-nagy szerencse, hogy nem ez a fajta közlekedési keresztmetszet növelési szándék lett újraturbózva mondjuk „alsórakparti” jelleggel a hidak alatt a mederszelvényben végigvezetendő kétsávos útként…, mert a pataknak még akkor is maradt volna min. 3-4 m ! Pályázatot ügyesen írva, jól alátámasztva t’án még erre is lett volna támogatás… Nos most épül ami épül, haszna mennyi ? Kiderül ! Némi medermélyítéssel talán még az átfolyási keresztmetszet sem csökken számottevően, tehát a kiöntésveszélyt nem növeli létesítmény. Az ökológiai keresztmetszet viszont nem a bringaút patakmederhez viszonyított arányában, hanem sokkal nagyobb mértékben csökken, azazhogy sérül… Mert a mederre megmaradó 70-80 százalékot – a megzavart környezet miatt – az eddig ott honos (vagy átvonuló) fauna elenyésző hányada fogja lakni, „használni”! Erről még igazán hozzáértőket sem kell kérdezni… Egy helyen már írtam: Ezt a szakaszt nem bringázhatóvá, hanem „hajózhatóvá” -komolyabbra fordítva – csónakázhatóvá lehetett volna tenni 3-4 fenékgát – némi medermélyítés utáni – kiépítésével. De a költségkeretből talán még némi automatizálással vezérelt billenő fenékgátak is megvalósíthatóak lettek volna, minimális medermélyítési igénnyel… Egy mélyebb, 1-2 m-el szélesebb, csónakkal járható, két oldalt zöldsávval „díszített” meder garantált turisztikai attrakciót jelentett volna ! Különös tekintettel arra, hogy a középkori ábrázolásokról vissza is köszön az Eger folyó(cska) jellege, az ismert rajzokon különféle vízi alkalmatosságokkal… Ennek létjogosultságát néhány merész kajakos, kenus manapság is igazolta…

  • colos szerint:

    A gond csak ott van, hogy ha a víz kimossa az alapját az aszfaltnak, az olyan kátyús lesz, hogy 2-3 évente lehet újraépíteni az egészet… ezt viszont nem fogják
    Másrészt vannak turisták, akik biciklit bérelnek, hogy a városban járkáljanak, de ezzel a koncepcióval semmit nem látnak belőle.
    Az ötlet maga jó, csak a megvalósítás hagy némi kívánnivalót!