[pullquote_right]A mentális térképek személyes benyomásokon, és -véleményeken alapulnak, figyelmen kívül hagyva az objektív tényeket és adatokat. [/pullquote_right]
Érdekes cikk került minap a kezünkbe, melynek segítségével bepillantást nyerhetünk az egyetemisták ízlésébe, hazai városok megítélése terén. Igyekeztünk kiszemezni-, és tömör módon tálalni az Egert érintő részeket, írásunkhoz Balogh András – Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein (Tér és Társadalom 23. évf., 3. szám, 2009) című írásához nyúltunk.
Adott egy 2007-es felmérés, melyben 100-100 első-, illetve másodéves egyetemi, földrajzszakos hallgató vett részt, az ország öt különböző felsőoktatási intézményéről (ELTE, Szeged, Pécs, Szombathely, Nyíregyháza). A diákok, hazánkat érintő földrajzi ismeretei a kutatás időpontjában még csak iskolán kívül megszerzett forrásokból állt össze. A fiataloknak öt kérdésből álló tesztsorokat adtak, melyeken 60 hazai települést kellett szubjektívan értékelniük.
Az első és második kérdésben indoklás nélkül, pusztán szimpátia alapján kellett 1-6-ig osztályozni az olvasott településeket, 1-legkevésbé szimpatikus, 6-nagyon szimpatikus – jelentés szerint. Talán sejthető módon a kitöltők lakhelyei, valamint a turisztikailag frekventáltabb városok szerepeltek a lista elején, az eredmény a bekezdés alatti táblázatban látható. Statisztikai adatokból persze leszűrhető, hogy a lista valóban csak szimpátiát tükröz, a diákok jövőbeli terveivel – munka, lakhely, stb. – nincs összefüggés. Budapest így egyébként mindössze a 23. legszimpatikusabb városnak számít az egyetemisták körében.
[ws_table id=”3″]
A harmadik és negyedik kérdésben a 10 legnagyobb, valamint a 10 legkisebb lakosú települést kellett megnevezni a listáról. Hangsúlyozandó a bevezetésben már említett részlet, miszerint az egyetemisták a teszt kitöltésekor még nem tanultak Magyarország földrajzáról, ismereteiket külső forrásokból szerezték. A legnagyobb települések felismerésével többnyire nem volt gond, bár érdekes, hogy Debrecent csak a válaszadók 93%-a, Miskolcot 73%-a, Szegedet pedig 82%-a sorolta a legnépesebbek közé. A városok megítélésében túlnyomó részt az adott település neve volt meghatározó, vagyis, hogy mi jut először róla eszébe a tesztalanynak. Az ismertebb helységeket rendre nagyobb-, az ismeretleneket pedig kisebb lakosszámúnak vélték a valóságtól. Így volt ez megyeszékhelyünkkel is, a megkérdezettek 22%-a sorolt minket a 10 legnagyobb hazai város közé. 4% fordítva gondolkozott és a legkisebb 10 közé helyezett el minket, nos a maradék 74%-nak volt igaza, Eger a 19. legnagyobb városnak számít ma Magyarországon. Csak érdekességképp egyébként Paks, Makó és Hajdúszoboszló 1-1% szerint-, Siófok pedig rögtön a megkérdezettek 3%-a szerint tartozik a 10 legnépesebb település közé.
Az utolsó feladatban 5 tetszőlegesen választott települést kellett pár mondatban jellemezniük a diákoknak. Itt is elsősorban a népesebb, illetve a turisztikailag ismertebb városok kerültek előtérbe, Budapest 201 darab említése után így sorban Szeged, Eger, Pécs és Tokaj volt az öt leggyakrabban választott név. Első helyen a legkarakteresebb városjegyek kerültek megemlítésre a kis fogalmazásokban, Eger turizmusán és borán túl így jöhetett szóba például Ózdnál a „lerobbant ipar, cigányság és munkanélküliség”, Martfűnél a „Tisza cipő”, Szegednél pedig a „dóm és szép lányok”.
