Más tollából

Illik tudnom, mert egri vagyok

By 2012. február 23. 3 hozzászólás
closeA bejegyzés régen lett közzétéve, tartalma emiatt már érvényét veszthette.

Illik tudnom, mert magyar vagyok – címmel jelent meg 2006-ban Mátyás Szabolcs könyve, melyben a magyarságtudat megerősítésének céljából, lényegre törő ismertetőkkel mutatja be a hungarikumainkat. Könnyű olvasmány, 2500 forint körüli áron megyeszékhelyünk több könyvesboltjában is beszerezhető, érdeklődőknek mindenképp ajánlott! Egerből mindösszesen egy hungarikumot tudtunk beadni a közösbe, talán nem nagy meglepetés, hogy a Bikavérről van szó. Oly’ közel állt a megtisztelő címhez a békamignonunk is, de ahogy azt még a régi oldalunkon írtuk, ő sajnos nem, hogy egrinek, de igazán magyarnak sem nevezhető. A világszerte ismert és elismert borunk viszont annál inkább, így a mélyebb érzésű egrieknek némiképp talán illik részletesebben ismerni az értékes nedűt. Idézett fejezet a könyvből, alant.

Az Egri bikavér létrejötte nem a véletlen műve (mint a Tokaji Aszúé), mivel Gröber Jenő (1869-1941) volt az, aki a 19. században többféle jóminőségű vörösbort ötvözött, melynek végeredményét mindannyian ismerjük és szeretjük. Gröber Jenő egy egri borász volt, aki munkáját nem csupán megélhetési lehetőségnek tekintette, hanem hivatásnak, és köztudottan minőségi borokat készített. Nevéhez köthető egy speciális ekekapának (Gröber-féle kapálóeke) a megalkotása is, mely a szőlőművelésnél használatos. A többféle szőlőt is tartalmazó Egri bikavér elkészítése a következőképpen történik: az érett szőlőt — mely bőségesen tartalmaz cukrot és festékanyagot — leszüretelik, majd átválogatják, mivel csak a megfelelő minőségű fürtöket használják fel. A szőlő egy részét fürtöstől ledarálják, másik részét pedig leszemezik. (Az arányra vigyázni kell, mivel a túl sok szár keserűvé teheti a bort.) Az egészet egy nagy kádba teszik, ahol napjában többször is „megcsömöszölik”, mely által még erőteljesebb a színanyag kioldódása a szőlőhéjból. Mint az a fentiekből is kitűnik, készítése viszonylag nehézkes, ezért nagy tömegben nem készítették sohasem, azonban igény mindig volt rá, melynek az lett az eredménye, hogy már régen is hamisították. A hosszas folyamatnak ráadásul csak a második esztendőben Ízlelhetjük meg az eredményét, mivel akkor lesz meg az egyedi zamata és íze. A bor nevének eredetére a „néphagyomány” több magyarázatot is ad. Az egyik rege szerint az Eger határában élő remetét, Szent Egyedet, a pogányok megölték, akinek vére megöntözte a környező lejtőket, s ettől terem itt ilyen vörös bor. A másik, talán ismertebb magyarázat az egri várvédőkhöz köti az elnevezést, miszerint Dobó István várkapitány 1552-ben vörös bort itatott a már fáradó katonáival, akiknek arcán végigcsurgott a piros nedű, melynek láttán a törökök azt hitték, hogy a magyarok bikavért ittak, s attól lettek olyan erősek és bátrak.

Illik tudnom, mert magyar vagyok  (9. oldal) – Mátyás Szabolcs

Szólj hozzá! 3 hozzászólás

  • karakk szerint:

    Hát, szerintem egy egrinek ennél azért illik jóval többet tudnia a bikavérről :)
    A wikipédián elég jól össze van gyűjtve a lényeg, tessék alaposan áttanulmányozni:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_bikav%C3%A9r

  • karakk szerint:

    (már akartam javasolni: meg lehetne oldani, hogy a link valamilyen világosabb színnel jelenjen meg? ez a fekete alapon szürke eléggé egybeolvad)

    • Sasi szerint:

      Igen, hát ez ilyen ismert hibánk sajnos, amivel nem tudunk mit kezdeni. Próbáltunk már mindent, a háttér színét megváltoztatni, új stíluslapot adni a hozzászólásokhoz, de eddig semmi nem segített. Köszönjük azért az építő észrevételed, illetve a hivatkozásodat is!

Hozzászólás írása

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..